A szigetország délnyugati részén megtartott ceremónia volt az első alkalom, hogy a római katolikus egyház boldoggá avatást végzett Japánban. XVI. Benedek pápa különleges megbízottjaként José Saraiva Martins bíboros áldotta meg az 1603 és 1639 között, a Tokugava-sógunok uralma idején keresztény hitük miatt keresztre feszített, lefejezett vagy elevenen megégetett mártírokat. A boldoggá avatott áldozatok közül mindössze öten voltak papok, 183-an - köztük nők, gyerekek és idősek - hétköznapi keresztény hívőkként haltak mártírhalált hitükért.
A boldoggá avatást még II. János Pál pápa kezdeményezte 1981-ben Japánban tett látogatásán, amikor kijelentette: Japánnak számos mártírja van, akiket ideje lenne hivatalosan elismerni. A kelet-ázsiai szigetország katolikus közössége azóta készült az eseményre, amelynek megtartásáról XVI. Benedek tavaly júniusban határozott.
A katolikus egyház szentjeinek sorában jelenleg 42 japán szent van. A hétfői ceremónia előtt a boldoggá avatottak közül 205-en kötődtek valamilyen formában a szigetországhoz. A boldoggá avatás a szentté válás előfeltétele.
A katolicizmus a XVI. század közepén honosodott meg Japánban, először Kjúsú szigetén spanyol és jezsuita hittérítők munkája eredményeként. A Tokugava-sógunátus megalapítója, Tokugava Iejaszu betiltotta a vallást 1614-ben, s több tízezer japán katolikus lett üldöztetés, bebörtönzés, kínzás és száműzetés áldozata. A katolikusok 250 éven keresztül titokban gyakorolták vallásukat, egészen a XIX. század második feléig. Jelenleg a japán lakosság másfél százaléka, kevesebb mint kétmillió ember keresztény hitű, köztük közel félmillióan katolikusok.
