Jelentős mérföldkőhöz érkezett a hazai műemlékvédelem ügye

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára kedden, a műemléki világnapon rendezett budapesti konferencián, az ÉKM és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület közös eseményén kiemelte: a magyar építészetről szóló, születendő törvény az állam kiemelt feladataként rögzíti a műemlékek és a műemléki területek védelmét és fenntartható használatának elősegítését, valamint az ehhez szükséges pénzügyi támogatások biztosítását.

Lánszki Regő hangsúlyozta: az intézményrendszer komoly átszervezésével az egész országot lefedő, szakhatóságként működő központi örökségvédelmi rendszer kiépítése is megtörténik, amely tudományos alapú szakmai támogatást, a fenntarthatóságot segítő felügyeletet, valamint támogatáskezelést is biztosít, és amennyiben szükséges, hatósági feladatkörében is fellép.

Az államtitkár beszélt az Országos Építészeti Tervtanács (OÉT) műemlékvédelemben betöltött szerepéről is. Közlése szerint a tavaly megerősített hatáskörű OÉT elé eddig összesen 676 terv került, köztük 136 műemléket érintett. „A 676 tervből 292-őt támogattunk, 193-at feltételekkel támogattunk, míg 191 tervet elutasítottunk” – összegezte az államtitkár, hozzátéve, hogy a statisztika bizonyítéka annak, hogy ha szükséges, az OÉT kellő szigorral jár el minden hozzá tartozó, így a műemlékeket érintő ügyben is.  

Lánszki Regő ezek mellett kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy mielőbb megszülessen a műemlékek országos, egységes nyilvántartása, amely egyebek mellett segíteni tudja a tudományos alapú döntéshozatalt, valamint azt is, hogy szélesebb társadalmi támogatottságot kapjon a műemlékvédelem ügye. Elmondta, szeretnék, ha az adatbázis hozzáférhetővé válna az érdeklődők számára is.

Az államtitkár nemzeti örökségünk további kiemelkedően fontos egységeinek nevezte a mai határainkon kívül eső értékeket is. Elmondta, hogy ennek kapcsán céljuk egy külhoni műemlékkataszter felállítása. 

Lánszki Regő kitért arra is, hogy a jövőben fókuszálni fognak arra, hogy az ingatlanfejlesztéseknél a zöldmezős, kifejezetten új építkezésekkel szemben a meglévő városi épületállományt preferálják, különös tekintettel a védelem alatt álló épületek felújítására, korszerűsítésére és üzemeltetésére. Hozzátette: mivel ennek nagyobb a költsége, motivációs eszközöket kell teremteniük, így kiemelt támogatási rendszert dolgoznak ki az épített örökséggel kapcsolatban. Hangsúlyozta: mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a műemlékek ne csak megújuljanak, hanem élettel teljenek meg.

A Műemlékek megújulásunk energiahordozói című konferencián Vukoszávlyev Zorán, az ÉKM helyettes államtitkára is előadást tartott, amelyen egyebek mellett arról beszélt, hogy a műemlékekben lehet leginkább tetten érni a nemzeti kultúrát, ennél fogva épített örökségünk védelme a magyar építészet képviseletének legmagasabb szintje.

Az eseményen köszöntőt mondott Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület elnöke is. Mint felidézte, az ICOMOS 1983-ban határozta el, hogy meghirdeti a műemlékek világnapját, hogy ezáltal is felhívja a figyelmet a műemlékvédelem fontosságára. Kiemelte: a műemlékvédelem komoly megbecsülést érdemel, minden érintett fél összefogására és lényegesen nagyobb szerepvállalására van szükség a műemlékek megőrzése érdekében. Reményei szerint ezek a szempontok a törvényben is érvényre jutnak – jegyezte meg. Mint fogalmazott, a világnap vissza- és előretekintés is egyben, ezért 

az ICOMOS évről évre kiemelt figyelmet fordít a jó példák bemutatására.

Az eseményen ICOMOS-díjjal ismerték el a bonyhádi Ermel–Vojnits-mauzóleum helyreállítását és a székesfehérvári püspöki székesegyház belső restaurálását. Az ICOMOS Példaadó műemlékgondozásért díjában részesült a györkönyi pincehegy örökségének megőrzése és fejlesztése, a sopronbánfalvai vízimalom helyreállítása, valamint Szmodits Júlia, az Ybl Egyesület elnöke Ybl Miklós emlékezetének ápolásáért.

Nyitókép: Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület elnöke. Fotó: MTI/Balogh Zoltán