A VII. kerületben született Budapesten, de mégis azt állította, hogy az Amerikai Egyesült Államokban látta meg a napvilágot, ámbár lehet ez is hozzátartozott az őt körülvevő mítoszhoz és kialakult legendákhoz. Fiatal srácként volt cipőpucoló és újságkihordó fiú is, majd felismerte a lehetőséget a bűvészetben. Trükkjei miatt kezdetben a ?Kártya királya? (The King of the Cards) majd később a ?Bilincsek királya? (The King of Handcuffs) névvel illették. De nem csak a bűvészetben jeleskedett, hiszen 1916 és 1923 között öt filmet is készített.
Kilenc alkalommal választották meg az Amerikai Bűvészek Társaságának elnökévé és a londoni bűvészek klubjának is volt elnöke. Néhány kivétellel maga találta ki trükkjeit, csak négy segítőtársa tudta a legnehezebb mutatványok megoldását. Volt azért egy-két olyan száma is, amelyet ők sem ismerhettek és a mester tudta csak a titkot.
Az igazi fordulópontot és a siker-korszakot csak közvetlenül a századforduló hozta meg Houdini számára. Houdini kitalálta a ?kényszerzubbonyból való kiszabadulás? ötletét, amelyet szinte bárhol képes volt bemutatni. 1900 júniusban Houdini szinte mindent feladva, szerződés nélkül, és óriásit kockáztatva elhagyta az Államokat, és Angliába ment, ahol bemutatta szabadulószámát. A média felkapta a nevét, hihetetlen népszerűséget szerzett, persze a hirtelen jött európai hírnévből a tengeren túl is értesültek. Érdekes, hogy belőle ? sokakkal szemben - Európa, és nem Amerika csinált igazi világsztárt.
Igen különösnek mondható az 1903-as oroszországi eset, amely a fővárosban, Moszkvában történt. Tudni kell, hogy az ország abban az időben nem volt valami barátságos térség a zsidóság számára. A Butirkaja börtön - annak ellenére, hogy Moszkva szinte belvárosában helyezkedik el, igencsak el van dugva a nyilvánosság elől, semmilyen adat nem volt róla sokáig, valójában az egyik legerősebb, legrégibb börtöne Oroszországnak (1771-ben épült). Itt a dermesztő téli hidegben szintén meztelenre vetkőzve és megbilincselve zárták be egy szibériai fogolyszállító vagonba, ahonnan 28 perc elteltével kiszabadult a helyi hatóságok nem túl nagy örömére, de annál nagyobb meglepődésére. 1910-ben volt Houdini repülése Ausztrália fölött és ez az év legnagyobb szenzációinak éve. Látványos kiszabadulása egy víz alatti ládából, New York, East folyó. A híres amerikai Scientific American tudományos magazin ezt a szabadulását világ valaha előadott legszenzációsabb mutatványának nevezte. A másik nagy dobása még ez év szeptemberében a ?kínai víztartálytortúra?, Circus Bush, Berlin. Fejjel lefelé, megkötözve belelógatják egy óriási vízzel tele fém-üveg-tartályba, amelyet felülről lezárnak. Ez alkalommal Houdininak több percre vissza kellett tartania a lélegzetét.
Halálával kapcsolatos hiedelmek szerint a McGill egyetem hallgatóinak tartott bemutatót, amikor is kijelentette, hogy hasizmai olyan erősek, hogy bárki hasba ütheti, semmi baja nem lesz. Az egyik egyetemista kapott is az alkalmon, és tényleg behúzott neki minden figyelmeztetés nélkül. Komolyabb problémát nem okozott akkor neki, de mint utóbb kiderült, az ütés hatására a vakbele gyakorlatilag szétrobbant.
Az igazság azonban az, hogy komoly vakbélgyulladása volt, amellyel nem volt hajlandó orvoshoz fordulni, az egyetemen történtek után nem sokkal később 52 évesen halt meg.
Forrás:wiki
