Jobban hiszünk a keresőmotoroknak, mint az újságoknak

A Főszerkesztők Fóruma, a Független Médiaközpont és a budapesti Goethe Intézet nemzetközi konferenciát szervezett december 7-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol hazai és külföldi újságírók, elemzők, kutatók, média-önszabályozó testületek és civil szervezetek vezetői tartottak előadásokat, és beszélgettek az újságírás jövőjéről. A hazaiakon kívül brit, holland, német és szlovén szakértők vitatták meg a fejlődés trendjeit és lehetséges forgatókönyveit.

Kim Wannet, a holland Van de Bunt kutatóintézet munkatársa elmondta: amikor holland kutatók megkérdezték a lakosságot arról, mi befolyásolja majd tíz év múlva az újságírást, bizonytalansággal találták szemben magukat, ezért szemügyre vették, milyen tényezők befolyásolhatják az újságírást a következő évtizedben. Különböző lehetséges forgatókönyveket hoztak nyilvánosságra. A kutatás szerint abban nagy az egyetértés, hogy a jelenlegi üzleti modellek fenntarthatatlanok, és már ma is megtapasztalhatjuk a hírek fragmentálódását. Az Egyesült Államokban most is megfigyelhetjük azt az új trendet, amely szerint az újságcikkek ma már egyenként értékesíthetők. A jövőben számítani kell arra is, hogy kevesebb bevétel származik majd a hirdetésekből. ?A netflix és a spotify, ahogy a facebook is közöl ma már híreket, ezek a felületek egyre népszerűbbé válnak a hírolvasók számára. A twitter ma már sokszor pontosabban fogalmaz, mint az úgynevezett hagyományos újságírók cikkeikben. A kutatások óta először fordul elő az is, hogy az olvasók inkább hisznek a keresőmotoroknak, mint a hírleveleknek és az újságoknak, a hírportáloknak? ? mondta el. Ma már bárhol hozzájuthatunk az információkhoz, és ha még vannak is problémák az automatikus keresőkkel, és hirdetési motorokkal, a hihetetlen gyors technikai fejlődés eredményeként hamarosan okosabb, intelligensebb motorokkal találkozhatunk. Azt már látjuk, hogy mit kínálhat a technológiai fejlődés ? bárhonnan elérhető információáradat, hordozható eszközök, melyek talán a jövőben teljes egészében eltűnnek, és szinte láthatatlanul ontják elénk az információkat, az intelligens, emberszerű robotok megjelenése ?, azt már nem, milyen hatással lesz ez majd az emberekre. Bizonyos azonban, hogy az internet mindent mindennel összeköt.

A kutatás szerint az újságírást a jövőben két tényező határozza meg: hogy elfogadjuk-e mi és az újságírók a technológiai fejlődést, vagy megtagadjuk azt, illetve hogy bízunk-e a hírportálokban és az újságokban, vagy sem. A kutatás szerint egyre távolodunk a minket körülvevő intézményektől, egy 2010-es kutatás szerint bizalmunk a politikusoktól és az intézményektől, a kormánytól és még az újságoktól is azok felé fordul, akiket ismerünk. A jövőben talán tanulhatunk ebből a folyamatból és visszafordítható lesz a trend, ezzel pedig visszanyerhető az újságírásba vetett bizalom ? bizakodik a kutató.

Christian-Mathias Wellbrock, a Hamburgi Egyetem médiakutatója szerint nagyobb szükség lesz a jövőben a külsős újságírókra, mint jelenleg, és a jövőben ők nyújtják majd a kiemelten magas színvonalú tartalmakat. Egyfajta verseny indul majd meg értük, hiszen nem maga a lap brandje, hanem az újságíró válik fontossá. Ha pedig nem kell megfizetni a brandet, a tartamak is olcsóbbá válhatnak, ami ugyanakkor azt is eredményezheti, hogy azon újságírók, akik állandó munkatársként folyamatosan jó színvonalon teljesítenek, jóval kevesebbet keresnek majd, mint sztárújságírói vagy mostani társaik. Ahogy azonban napjainkban, a jövőben is kiemelt szakma marad az újságírás, így presztízst jelent majd azt művelni, akár kevesebb pénzért is. Elmosódik a jövőben a bloggerek és az újságírók közötti határ, évtizedek múltán kevesen foglalkoznak majd kizárólag újságírással. Közben a piaci verseny hatására a médiacégek áttérnek a tömegtermelésre: a tömegek igényeit vizsgálják, és azokat szolgálják majd.

Ma például Németországban a nagy médiacégek együttműködését szorgalmazza mindenki, úgy tartják ugyanis, hogy azonos szolgáltatásokkal a minőséget szolgálják. A jövőben viszont elindul egy, a mainál sokkal erősebb verseny, ami a fent említettekhez hasonlóan a marginális költségekhez közelíti majd a médiatermékek árát, tehát például az online tartalom jóval olcsóbb lesz, hiszen annak olvasókhoz való eljuttatása jóval kedvezőbbé válik. Kiszélesedik viszont az út a helyi, regionális tartalomszolgáltatók előtt, akik olyan exkluzív tartalmakat nyújtanak, amit más nem tud.

A profitorientált újságok egyre inkább a hirdetők igényeit elégítik ki, ezzel pedig a tartalom a bulvár szintjére süllyed ? mondta a német professzor. Arra ösztönzik majd újságíróikat, hogy a sokakat érdeklő témákról írjanak, miközben a nyomtatott sajtóban egyre kevesebben szeretnének hirdetni. Az alacsony bevételek miatt egyre kevesebb jó újságírót képes megtartani a rendszer, csupán néhány nagyon erős lap foglalkoztatja majd a sztárújságírókat, hiszen csak ők tudják megfizetni ezt az elit réteget. Lesznek persze a folyamatnak nyertesei, azok, akik nemzetközi olvasóközönséghez képesek szólni.

Caelainn Barr, a The Guardian újságírója elmondta: a jövőben egyre több grafikont láthatunk majd a lapokban, hiszen az adatújságírás ezen szegmense interaktivitásra ösztönzi az olvasókat, amit érdemes kihasználni, hiszen igen közkedvelt. Az angol lakosság ugyanis különösen sokat utazik ? közben pedig sokat olvas ?, ezért fontos, hogy minél gyorsabban jussanak a megfelelő információkhoz. ?Az így átadott tartalomnak azonban nem csak grafikonként, hanem történetként is működnie kell? ? jegyezte meg.

Az eseményen bejelentették a Korrektor.hu indítását, azzal egy időben pedig a Főszerkesztők Fóruma a Magyar Lapkiadók Egyesületével és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületével közösen az új panaszeljárási rendszert mutatott be, melynek célja, hogy az újságíró szakma és a közönség között újrateremtsék a bizalmat. Fontos számunkra, hogy az olvasók, nézők tartalommal kapcsolatos panaszait minden esetben alaposan kivizsgáljuk.