Hozzátette: ?ugyanakkor mégis elevenné válik az, amit a történelemkönyvekből ismerünk. Széchenyi kapcsán különösen igaz ez, hiszen tettei mögött az esetek többségében ott húzódik a magánélet?.
A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) pályázatára beérkezett alkotások olyan képi megfogalmazásokat tartalmaznak, amelyek közvetett vagy akár közvetlen módon utalnak arra a szellemi örökségre, kulturális hagyatékra, amelyet gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetünk.
A MAOE Fotóművészeti Tagozatának kiállítása sok esetben lerántja a leplet a történelemkönyvek pátoszi sorairól. Jól ismerjük például a történetet arról, hogy Széchenyi egy évi jövedelmét ajánlotta fel az Akadémia létrehozására. ?Az én eszemben az ő elcsábítása járt (?). A lelkét magamévá tettem, mert ő az egész világon engem szeretett a legjobban. Hogy egészen megnyerhessem, ráléptem a hazafiság mezejére. Huszonnégy szónál nem tudtam többet magyarul, azt is rosszul, de ellenzékiként léptem fel, és 60 ezer forintot ajánlottam föl. Hogy mire? Azt nem is tudom tisztán, de Magyar Nyelvészeti Akadémia lett belőle? ? olvasott fel részletet Széchenyi István naplójából Matiszlovics Tibor arról, miként igyekezett meghódítani későbbi feleségét a ?legnagyobb magyar?. Mint az igazgató fogalmazott: éppen ezt a hétköznapiságot, mégis nagyszerűséget tükrözik vissza számára a kiállított fotók.
Mindezt pedig sokféle technika alkalmazásával és gondolkodásmódból közelítették meg az alkotók, a képek között pedig található néhány igen emblematikus, elvarázsoló is ? mondta el a megnyitón Fekete István fotóművész. Hupján Attila, a MAOE Fotóművészeti Tagozatának vezetője szerint pedig Széchenyi vízióit vizuális látomássá kellett formálni a képeken. ?Széchenyi-forrásokat kezdtünk el olvasgatni, amiből aztán megteremtődött a gondolat, hogy akkor lesz igazán izgalmas a kiállítás, ha narratívával meg tudjuk támogatni azt, tehát minden képhez került egy-egy idézet? ? mondta el a tárlat kurátoraként.
?Amikor a legnagyobb magyarról beszélünk, akkor nem csak a Lánchídról és az Akadémiáról van szó. A grófnak sokkal szélesebb volt az életműve, és erre mi magunk is akkor jöttünk rá, amikor elkezdtünk utánaolvasni? ? tette hozzá.
A kiállítás 54 képből áll, amelyek zömében idei képek vagy a közelmúltban készült felvételek. Nemcsak a már felsorolt épületek, hanem a magyar atlétika, az evezés, az ökölvívás, a kistérségek fejlesztése, a Duna és a Tisza szabályozása köré épülnek a fotók.
A kiállító művészek: dr. Agócs József, Baricz Katalin, Chochol Károly, Csák Miklós, Dobóczky Zsolt, Gál András, Gáti György, Hupján Attila, Kerekes Zsuzsa, dr. Kocsis István, Markovics Ferenc, Módos Gábor, Neumann Ildikó, S. Faragó Gyöngyi, Soltész Boglárka, Szikszay Ágnes, Szél Ágnes, Tóth József, Tulok András, Vajda János és Zsila Sándor.
A kiállítás november 18. és december 3. között tekinthető meg a szentendrei MANK Galériában, a Bogdányi utca 51. szám alatt.
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond
