Ez a rendezvénysorozat igen nagy sikernek örvend, de Szálinger Balázs estjén még a pótszék is kevés volt a Kaszás Attila teremben. Ahogy az lenni szokott, a szerző életének első állomásairól hallhattunk először, hogy Szálinger Balázs a Keszthely melletti Alsópáhokon töltötte a gyerekkorát, a falu végén, pontosan a sármelléki szovjet vadászgépek hangrobbanása alatt. Szó esett a kaposvári illetve keszthelyi gimnáziumi évekről és arról, hogy jogra majd tanárképzőre járt.

szalingerrr
Fotó:Bach Máté

Az életrajzi visszaemlékezések után eljutunk költészetének különböző rétegeihez. Fehér Tibor színművész elszavalja az Apa monológ című versét, melyet ezután Tarján Tamás irodalomtörténész elemez. ?Felemelő rossz rímek ? mondja ? amelyek szinte Pilinszky tollára valók?. Majd hozzáteszi: ez Szálinger legjelentékenyebb verse. Tarján azt is hangsúlyozza, hogy Szálinger Balázs költészetét leginkább a kereszténység hatja át. Erre szinte csak érintőlegesen felel a szerző, de utal arra, hogy részben egyetért a megállapítással.

Mikos ezután, az író-olvasó kapcsolatokról és az ebben szerepet játszó Facebook aktivitásáról kérdezi a szerzőt, aki erre csak annyit felel, hogy igen, azon a fórumon ?terelgeti a nyáját?.

Aztán elmondja, hogy néha túl sok szöveget kap, túl sok figyelmet és túl sok kérdést, amivel nem mindig tud és szeret mit kezdeni. Visszarepülünk még egy kis nosztalgia erejéig Keszthelyre, ami életének egy fontos állomása volt, megtudjuk, hogy a tárgyak milyen fontosak számára, többek közt egy súlyos ?Hotel Helikon? feliratú kulcstartó, ami bár otromba és nehéz, már-már a védjegyévé vált. Hozzáteszi: sosem járt a Hotel Helikonban.

szalinger
Fotó: Haraszti Ágnes

Erdélyi költőnek is tartják, bár szerinte ez csak egy legenda alapja. Erdélyben jelent meg első két könyve, emellett sok baráti kapcsolat fűzi oda, a kortárs magyar szerzőket is ott ismerte meg, mert ? ahogy mondja ? Pesten neki jogász élete volt.

Ezután Szűcs Krisztián a Heaven Street Seven énekese érkezik egy dallal, majd a szerző a szöveggel való viszonyairól mesél. Elmondja, hogy nem szereti, ha egy szöveg ?elszabadul?. ?Ilyenkor rá kell szólni, hogyha nem húzza meg magát, nem lesz megírva?.

Mikos kérdezi a színházi munkáiról is, azt mondja gyakran furcsa neki, hogy egy színházi ember lett, és a versei valahol a háttérben elmaradnak, de azt mondja a színpadi írás is teljesen más örömökhöz juttatja, így voltaképp szeret színházi emberként élni.

Elmeséli még, hogy Petőfi-rajongó és, hogy a rajongás milyen hirtelen jött. 2004-ben Háy János kérte fel, hogy szerkesszen egy Petőfi-válogatást a Palatinus Kiadónál. 26 éves volt, épp Petőfi-korú. Nem sok kedve volt hozzá, mert bevallása szerint csak azt ismerte Petőfitől, ami kötelező volt. Háy azt mondta, szépen kezdje el az első oldaltól olvasni az Összest. “Harminc oldal után már nem tudtam vele vitatkozni”. A Petőfivel való viszony jelenleg olyan ? mondja ? hogy előfordul, ha egy iskolában rendhagyó órára megy, és magáról beszél, amint Petőfi szóba kerül, onnantól kezdve máris ő lesz a fő téma. “Elképesztően fontos, hogy a tizenévesek felismerjék Petőfiben azt, amire alig gondolnak: Petőfi egyszerűen az ő emberük?.

Az esten közreműködött még Berki Zsüliett versmondó, Nagy Mari, Németh Fruzsina színművészek és Fehér Renátó költő is.

A Versek Szódával következő vendége március 19-én Kiss Judit Ágnes lesz.

Készítette: Tóth Júlia Éva