Mit jelent Jókai Mór és mit jelent a Jókai 200 emlékév a magyaroknak? „Jókai a legmagyarabb író, akinek minden művéből, minden cselekedetéből, minden tettéből a hazaszeretet tanúskodik” – kezdte a Jókai 200 emlékév összefoglalóját Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter. „Azt remélem, hogy a Szentírás mellett a Jókai-könyvek is ott vannak minden magyar család könyvespolcán” – hangsúlyozta. Jókai az az író, aki tulajdonképpen velünk él, aki meglapul a mindennapjainkban, és aki által megtanulhatjuk, hogy mit is jelent a valódi hazaszeretet gondolata, amire – a miniszterelnök szerint is – ma nagyon nagy szükségünk van. Egy olyan világban élünk, melyben az identitásunk folyamatosan megkérdőjeleződik, éppen ezért a hazaszeretet a tetteinkben, a cselekedeteinkben is meg kell mutatkozzon. A miniszterelnök elmondása szerint a mindennapi tevékenységeink által is kell hogy érezzük azt, hogy „magyarnak lenni büszkeség, magyarnak lenni kiváltság, magyarnak lenni küldetés. És ez az a küldetés, amelyet a Jókai 200-zal szeretnénk mindenhova elvinni.”
Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója az elmúlt hónapokban, az elmúlt hetekben nagyon sokat dolgozott azon, hogy összeállhassanak azok a programok, amelyek a Jókai 200 emlékévet fémjelzik. „Mindenkinek van egy személyes élménye, amely valamilyen formában kötődik Jókaihoz” – hangoztatta a főigazgató. A Jókait fókuszba állító programok elsődleges célja, hogy a különböző korosztályok megismerkedhessenek az író által teremtett hősökkel, példákkal. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, többféle alkotói pályázatot írnak ki, amellyel felhívják a figyelmet arra is, hogy Jókai művei több oldalról is megközelíthetőek, feldolgozhatóak. „Egy olyan évet szeretnénk, amely után Jókai mindenkinek a személyes ismerősévé és barátjává válik” – emelte ki a főigazgató.
A beszélgetés során konkrét pályázati felhívások is elhangzottak, amelyeknek részleteiről Káel Csaba Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas filmrendező, filmügyi kormánybiztos mesélt. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a Kulturális és Innovációs Minisztérium összefogásával több olyan filmpályázat kerül kiírásra, amely Jókai életművéhez, életrajzához kapcsolódik. A három filmes pályázat első formája egy négyrészes televíziós dokumentumfilm, a második egy játékfilm, a harmadik pedig egy négy-hat részes sorozat. Az alapítvány felkérésére a Nemzeti Filmintézet állít össze egy szakmai zsűrit: lesz történész, irodalmár és filmes szakember is, hogy minél szélesebb körben tudják megvizsgálni a beküldött pályázatokat. Mindhárom kategóriában három dobogós filmre lehet számítani, a szervezők különböző értékű pénzjutalommal díjazzák a nyerteseket.
„A saját történeteinket kell mesélni, mert ha mi nem meséljük el a saját sztorijainkat, a saját sorsunkat, helyettünk nem fogja senki elmesélni” – foglalta össze röviden Káel Csaba a magyar filmek fontosságát, aki azt is elmondta, hogy a magyarországi lakosság 35 százaléka nem tud a lakhelyén moziba menni, éppen emiatt a Nemzeti Művelődési Intézettel indítanak egy programot ősztől, amivel ezt a hiátust igyekeznek majd betölteni.
A sajtótájékoztatón Schmidt Mária arra kérte az olvasókat, hogy hagyják abba az állandó számonkérést, ami a magyar alkotásokkal, a magyar filmekkel és regényekkel kapcsolatban elhangzik: „engedjük, hogy a mese érvényesüljön.”
Van-e a Jókai 200 emlékévnek sikerkritériuma? Illetve mennyire kapcsolódnak be maguktól a magyar kulturális intézmények az író bicentenáriumát ünneplő programsorozatokba? A két kérdés összekapcsolódik – mondta a miniszterelnök –, hiszen akkor értjük meg az emlékév valódi lényegét, akkor értjük meg és tudunk kapcsolódni leginkább az írói emlékműhöz, ha azt elsősorban magunktól, tiszta szívből tesszük.
