JókAI: amikor a magyar irodalom szó szerint megszólít
Mit kérdezne egy mai gyerek Jókai Mórtól, ha beszélhetne vele? De ami még fontosabb: egyáltalán akarna-e kérdezni tőle? Egy olyan világban, ahol a fiatalok figyelméért a TikTok, a Netflix, a videójátékok és egyre inkább a mesterséges intelligencia is versenyez, a klasszikus irodalomnak is új utakat kell találnia, ha meg akarja szólítani a következő generációt.
A JókAI fejlesztői abból indultak ki, hogy a magyar irodalom és kultúrtörténet iránti érdeklődés jelentősen visszaesett az utóbbi években, ezért olyan megoldást kerestek, amely a mai digitális világ nyelvén képes megszólítani a fiatalokat. A Petőfi Kulturális Ügynökség kezdeményezésére így született meg a JókAI, amely a mesterséges intelligencia segítségével teszi élményszerűvé a találkozást Jókai Mórral és a 19. századi magyar kultúrával.
Igazi kulturális párbeszéd
„Eddig a kultúrát és a történelmet csupán passzívan nézhettük, olvashattuk vagy hallgathattuk. Most viszont beszélgethetünk vele: a nézőből aktív résztvevő lesz. Szerintünk ez az igazi előrelépés: a passzív befogadás helyett létrejön a párbeszéd” – kezdi a történetet Józsa Örs, a JókAI-t a Petőfi Kulturális Ügynökség felkérésére megalkotó SoundCam Productions vezetője.
A cég fejleszti a HoloChron technológiát, amely életnagyságú, mesterséges intelligenciával működő digitális avatárokat, vagyis digitális képmásokat hoz létre. Bár a hologram, a hangklónozás és a mesterséges intelligencia önmagában nem újdonság, a fejlesztés különlegessége az, ahogy ezek egyetlen élménnyé állnak össze:
Hitelességi kérdések
A technológia önmagában még nem garancia a sikerre. Egy élethű digitális karaktert nem elég megszólaltatni: hitelesnek is kell maradnia.
„A legnehezebb nem az volt, hogy megszólaltassuk a karaktert, hanem hogy megtanítsuk arra, mikor ne nyilvánuljon meg” – árulja el Örs. „Egy hiteles karakter ismeri a saját világának a határait. Ha egy 19. századi történelmi alak hirtelen a napi közéleti kérdésekről vagy kényes etikai kérdésekről kezdene véleményt mondani, az egy pillanat alatt szétrombolná az illúziót. A legnagyobb kihívás tehát az volt, hogy az AI ezeket a helyzeteket felismerje, és ilyen esetekben ne találjon ki semmit, ne essen ki a szerepéből, hanem karakterben maradva, elegánsan jelezze, hogy az adott témában nem tud állást foglalni.”
Nem tankönyvi kérdések
A fejlesztőknek arra is fel kellett készülniük, hogy a gyerekek egészen másképp használják majd a rendszert, mint ahogy azt egy felnőtt elképzeli. Nem feltétlenül a tananyag érdekli őket: próbára teszik, feszegetik a határait, szlengben kérdeznek, vagy éppen teljesen váratlan témákat dobnak be.
„Számítottunk rá, hogy a gyerekek a számukra érdekes, akár oda nem illő témákkal bombázzák majd a rendszert. De talán pont az a legszerethetőbb, ahogy ezeket a rendszer lereagálja. Volt, aki az internetről vagy az okostelefonokról kérdezte, ő pedig karakterben maradva, a 19. századi ember nyelvén egyfajta »drót nélküli, varázslatos telegrafikus masinaként« próbálta értelmezni a hallottakat. Szórakoztató és emlékezetes pillanat volt” – meséli Örs, majd hozzáteszi, arra is figyeltek, hogy a válaszok a gyerekek számára érthetően hangozzanak el. Ennek érdekében a HoloChron box kamerával is fel lett szerelve, így a rendszer képes érzékelni a látogató korosztályát. Ha gyerek áll előtte, a karakter automatikusan egyszerűbb, könnyebben érthető nyelvezetre vált.
Több mint a ChatGPT
A mesterséges intelligenciáról szóló hírek korában adódik a kérdés: miért különleges a JókAI, ha ma már bárki megkérdezheti a ChatGPT-t Jókai Mórról vagy a 19. századról?
A fejlesztő szerint a legfontosabb különbség nem magában a mesterséges intelligenciában, hanem a mögötte álló tudásban rejlik.
„A legnagyobb különbség, hogy a rendszer nem az internetről húzza be ötletszerűen az információkat, ahol gyakran téves vagy ellenőrizetlen adatokba ütközik.
Így a válaszai valós, ellenőrzött információkon alapulnak, és a karakter stílusára vannak hangolva” – válaszolja Örs. „Nagyon pozitív visszajelzéseket kapunk a felnőttektől, akik azon lepődnek meg leginkább, hogy mennyire jó, átfogó válaszokat kapnak, és egyáltalán nem a ChatGPT-től megszokott tipikus, sablonos »AI-válaszokat« hallják vissza.”
A cél tehát nem az volt, hogy egy újabb általános chatbot szülessen, hanem hogy a látogató a lehető leghitelesebb módon beszélgethessen Jókai Mórral és az általa ismert világgal.
A siker fokmérője a felhasználó
Bár hasonló digitális karakterek külföldön is léteznek, a fejlesztők szerint a JókAI több szempontból is különleges. Kínában például már sok helyen használnak hasonló megoldásokat, de azokat inkább gyakorlati célokra alkalmazzák: reptereken tájékoztatásra, recepciósként látogatók fogadására – a kulturális és oktatási felhasználás, különösen magyar nyelven, viszont kuriózumnak számít.
– állítja Örs.
Hogy a fejlesztés valóban eléri-e a célját, azt végső soron nem a technológia dönti el, hanem azok, akik használják. A Múzeumok Éjszakáján debütált fejlesztéshez a gyerekek először még félénken közelítettek, néhány perc múlva azonban már egymást túllicitálva bombázták kérdéseikkel Jókait.
Ha pedig a mesterséges intelligencia képes felébreszteni a gyerekek kíváncsiságát Jókai Mór iránt, akkor a projekt elérte azt a célt, amelyet a Petőfi Kulturális Ügynökség és a fejlesztőcsapat maga elé tűzött: közelebb vinni a fiatalokhoz a magyar kultúrát és a klasszikus irodalmat.
Fotók: Csiki Vivien/Kultúra.hu
