Jókai Mór egyik legnagyobb regényírónk, akinek a művein az elmúlt másfél évszázadban nemzedékek nőttek fel, és aki a 19. századtól kezdve tömegeket nevelt olvasásra. Munkássága, szellemi öröksége kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk kitörölhetetlen része. 2025-öt Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából emlékévvé nyilvánította az Országgyűlés. A digitális forradalom korában azonban egyre sűrűsödnek a kérdőjelek az életmű aktualitása, olvashatósága és olvasottsága, nemzetnevelő és identitásformáló hatása körül. Úgy tűnik, hogy van immár „Jókai-ügyünk”, amellyel sem a szakma, sem az olvasóközönség nem tud mit kezdeni.
Mint minden megosztó ügy, e körül is részekre szakadt a magyar közvélemény. Ez esetben legalább háromra: Jókai-pártiakra, Jókai-ellenzőkre és tanácstalanokra. A Jókai-párti tábor zöme az idősebb nemzedékek soraiból, az ellenzőké leginkább a magyartanárokból, a bizonytalanoké az életművet még nem ismerő diákok közül kerül ki.
A Magyar Összetartozás Intézete tanácskozásának és pódiumbeszélgetésének résztvevői e kérdéseket fogják megvitatni. A résztvevők: dr. Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese, dr. Császtvay Tünde művelődés- és irodalomtörténész, HUN-REN Bölcsészettudományi Központ és L. Simon László József Attila-díjas író, az MMA tagja bíznak abban, hogy a nézőpontok ütköztetése segítheti az érdeklődőket, ha nem is a „Jókai-ügy” megoldásában, de az azt kiváltó okok fel- és megismerésében. A beszélgetés moderátora Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója lesz.
