A jövő zenéje – Exkluzív interjú Fujimoto Sou japán építésszel

Miért döntött úgy, hogy részt vesz a magyar tervpályázaton?

Több okom is volt rá. Egyrészt a Liget egészének víziója, amely különböző kulturális funkciókat álmodott ebbe a gyönyörű parkba. A másik ok az épülő Magyar Zene Háza rendkívüli elhelyezkedése: a park közepében, fás ligettel körülvéve; úgy éreztem, ez kiváló lehetőséget teremt egy olyan épület megalkotására, amely harmóniában egyesíti a természetet és építészetet. A harmadik ok a zene, amelynek – ahogy tapasztaltam – különleges szerepe van a magyar emberek életében, és reményeim szerint a Magyar Zene Háza igazán különleges lesz.

Miként valósulhat meg a Magyar Zene Házában a természet és az építészet összhangja?

Igyekeztünk átmenetet képezni a külső és belső terek közt. A koncertterem üvegfala biztosítja az átláthatóságot, ugyanakkor megfelelő akusztikus körülményeket teremt. A kör alakú, hullámos tető, amelynek lyukain felfelé törnek a fák, ugyancsak az egységet szolgálja. A tető alatt kialakítottunk egy fedett, de szabadtéri amfiteátrumot, amely külső programoknak biztosít helyet, ez amolyan köztes tér, nem bent, de még nem is egészen kint.

Fontos szempont az, hogy egy épület valamilyen módon illeszkedjen az adott ország, város építészeti kultúrájába?

Inkább az építészet és természet kapcsolatára koncentráltunk a tervezéskor. Miután megnyertük a pályázatot, a megbízók meghívtak minket a Zeneakadémiára, amely lenyűgöző, nagy múltú épület, több motívuma, például a nagyterem gyönyörű virágdíszítései, igazán magával ragadóak. A levél-motívum minket is megihletett, ezért újragondoltuk a mennyezetet, és igyekeztük a tervekbe belecsempészni.

Tervezéskor a funkció mennyire meghatározó? Kellett kompromisszumokat kötniük?

Nem. Mindig kihívás, hogy miként teremtünk egyensúlyt a koncepció, a tartalom és az anyagi lehetőségek közt. Ezt nem kompromisszumként élem meg, ez a tervek kreatív csiszolgatása, míg kialakul a végső forma.

Amikor valamit alkot, az a fontos, hogy letegye a névjegyét, és az emberek ránézésre felismerjék, hogy ez egy Fudzsimoto-épület, vagy inkább, hogy a lehető legjobban illeszkedjen az adott környezetbe?

Számomra az a fontos, hogy az emberek úgy érezzék, az épület a Liget szerves része, és az övék. Tervezéskor igyekeztem tiszteletben tartani a park adottságait, a zenét, a történelmi hagyományokat, de még az éghajlati viszonyokat is. Ez nem Fudzsimoto-ötletek újragondolása, hanem az adott tér ihlette elképzelések kikristályosítása.

Mi a véleménye a Liget projektről?

Lenyűgöz az elképzelés, hogy történelmi épületek rekonstrukciója mellett modern, korszerű épületek kapnak benne helyet, ezzel megteremve a régi és az új összhangját. A park rendkívül színes kulturális programkínálatot nyújt majd az ideérkezőknek, egy helyen kínálva múzeumi, zenei és családi kikapcsolódási lehetőségeket. Mindezt egy gyalogosan bejárható ligetes parkban. Szerintem ez lehet a jövő modellje, büszke vagyok rá, hogy részt vehetek a projektben.

Tart az építkezés, ilyenkor mik a feladatok?

Előfordul, hogy frissíteni kell a terveket. A kivitelezőknek is akadnak kérdései, legutóbb is egész nap egyeztettünk, mintákat néztünk meg, próbadarabokat. Én kimondottan élvezem a folyamatnak ezt a kreatív részét is.

Az építkezés befejezésével véget ér az építész munkája? Mikor enged el egy projektet?

Az építés egész folyamatában részt veszek, hogy a kivitelezés a lehető legprofibb módon valósuljon meg. A munkám valószínűleg ott ér véget, amikor az épület átadása után egy-két évvel látom, hogy a hely él, „belakták” az emberek. Az építészet a jövőnek szól; olyan épületekről álmodom, amelyek a jövőben együtt élnek az emberekkel.

Nyitókép: Fujimoto Sou