A West Enden rendezett vendégjáték apropóját egy színháztörténeti jubileum adja: a londoni West Enden fél évszázada látható Agatha Christie legismertebb színpadi műve. Ez idő alatt nem kevesebb, mint 382 színész és színésznő állt a színpadon, mindössze egy valami van, ami a legelső előadás óta állandó szereplője a darabnak: az óra a kandallópárkányon.
A programra számos ország társulata meghívást kapott, akik mind saját nyelvükön adják elő a darabot. ?Tavaly érkezett egy felhívás a Hofra ügynökséghez az Agatha Christie Egérfogó című művének jogait kezelő angol ügynökségtől: egy londoni vendégjáték lehetőségére hívták fel a figyelmet, amely az Egérfogót bemutató színházaknak szól világszerte. Az ügynökség továbbította nekünk a felhívást, Cseke Péter igazgató úr pedig úgy gondolta, hogy ez egy nagy lehetőség, amivel szeretne élni? ? mondta el a Kultúra.hu-nak a kecskeméti színház sajtóreferense.
Nem csupán a jubileum színháztörténeti különlegesség: magyar társulat sem játszott még a londoni West Enden. A díszletet és a kellékeket a londoni St. Martin's Theatern biztosítja, a társulat csak a jelmezeket viszi magával. Az egyetlen nehézség, hogy a díszlet éppen tükörképe a londoni előadás díszletének, valamint a színpad is kisebb, mint Kecskeméten. Mivel az előadás magyar nyelven, felirat nélkül zajlik, a célközönséget elsősorban a kint élő magyarok jelentik.
A társulat a múlt héten már elkezdődte a felújító próbákat, hiszen ezt az előadást az idei évadban már nem játszották. ?Az egérfogó? azért is különleges produkció számukra, mert minden generációt felvonultat a társulatból. A Cseke Péter rendezésében látható darab főszereplői: Danyi Judit, Ferencz Bálint, Csémy Balázs, Réti Erika, Kiss Jenő, Téby Zita, Hegedűs Zoltán és Szemenyei János.
Az Egérfogó című műben egy vidéki panziót elzár a hó a külvilágtól. Gyilkosság történik és bizonyos, hogy a gyilkos a házban van. Mindenki gyanús, bárki lehetett a tettes. Egy gyilkosság, egy panzió, két tulajdonos, öt vendég és egy rendőr szerepel a történetben. A darab híres csavaros befejezést ígér, nem véletlen, hogy Londonban annak idején minden előadás végén megkérték a nézőket, hogy senkinek ne árulják el a befejezést.