Az öt kivételes szépségű Kodály-művet, köztük a Galántai táncokat és a Laudes organit is felvonultató esten Pál Tamás és az Opera karnagyai, Hajzer Nikolett, Csiki Gábor és Erdélyi Dániel vezényelnek, szólót énekel Brickner Szabolcs, orgonán közreműködik Jean Klára.
Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesülésének, vagyis Budapest létrejöttének 50 éves jubileumára kérte fel a Székesfőváros Tanácsa a kor legnevesebb magyar zeneszerzőit, Bartók Bélát, Dohnányi Ernőt és Kodály Zoltánt, hogy az ünnepi alkalomra új műveket komponáljanak. Bartók Táncszvitet, Dohnányi grandiózus Ünnepi nyitányt írt a jeles évfordulóra, míg Kodály nagyszabású művét, a Psalmus Hungaricust készítette el alig két hónap alatt. A darabokat 1823. november 19-én a Pesti Vigadóban mutatták be.
A vegyeskarra, gyermekkarra, tenor szólistára és szimfonikus együttesre írt kb. 25 perces oratorikus mű alapjául Kecskeméti Vég Mihály 16. századi protestáns szerző Könyörgés hamis atyafiak ellen. Vigasztalódás Istenben című zsoltárfordítása szolgál. Népzenei ihletettsége révén Kodály párhuzamba állítja az ószövetségi Dávid király panaszait a magyar nép szenvedéseivel, az I. világháború, a trianoni béke és a köztes időszak traumáinak árnyékában. Az őszinte, mély fájdalommal átitatott művet ezen az estén a magyar karmesterek doyenje, a 87. évében járó Pál Tamás vezényli, közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara, a tenor szólót Brickner Szabolcs, az OPERA 2023/2024-es évadának Kamaraénekese tolmácsolja.
Ezt megelőzően Kodály egyik legnépszerűbb szimfonikus műve, a Galántai táncok csendül fel, amely szintén évfordulós alkotás, mivel 90 éve, 1933-ban, az Erkel Ferenc által alapított, és az Opera zenekari művészeiből szervezett Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara számára komponálta, fennállásuk 80. jubileumára. Az ötrészes, alig negyedórás mű népzenei inspirációi a felvidéki Galántához köthetők, ahol a zeneszerző gyermekkorának egy jelentős részét töltötte. A lassú bevezetőt követő négy gyors táncrészletben a népzenei elemek mellett verbunkos motívumok is hallhatók. A darabot ugyancsak Pál Tamás dirigálja.
A szünet előtt Kodály egy évvel a halálát megelőzve, 1966-ban befejezett Laudes organi című, orgonára és vegyeskarra írt műve lesz hallható, melyet a zeneszerző nagy sikerű amerikai turnéja után egy évvel, az Amerikai Orgonisták Szövetségének Georgia-állambeli szekciója felkérésére, éves közgyűlésük alkalmából komponált. A 12. században jól ismert Audi chorum organicum kezdetű latin szövegre és dallamára írt, kb. 20 perces fantázia Kodály időskori főművének tekinthető, amelynek témája, az „organum” a középkorban egyszerre jelentett többszólamú kórust és hangszert is. A különleges darabot a Magyar Állami Operaház Énekkarának 160 tagú vegyeskórusa szólaltatja meg, orgonán közreműködik Jean Klára, vezényel Csiki Gábor karigazgató.
Szintén az első részben hangzik el Kodály Ének Szent István királyhoz című vegyeskari műve, ami 1938-ban, államalapító uralkodónk halálának 900. évfordulójára született. Alapjául a 18. századi Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga… kezdetű katolikus népének szolgál, amihez a szerző új, magyar stílusú dallamot komponált. A mintegy ötperces művet az Opera Énekkara élén Erdélyi Dániel karnagy vezényli, aki szeptemberben ért el 3. helyezést a debreceni Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Versenyen.
Az estet Kodály Angyalok és pásztorok című, két gyermekkarra írt műve nyitja. A karácsonyi ünnepkör népszerű darabja azt az újszövetségi történetet idézi fel, amikor az Úr angyala a pásztorokat az újszülött Jézus színe elé hívja. A szerzői lelemény részeként az angyalok latin nyelvű gregorián liturgikus dallamvilágára a pásztorok a magyar népdalkincsből eredeztethető harmóniákkal válaszolnak. Az ugyancsak ötperces darabot a Magyar Állami Operaház Gyermekkara Hajzer Nikolett karigazgató vezényletével adja elő.
Fotó: Rákossy Péter / Magyar Állami Operaház
