Jeles napok

Július – Szent Jakab hava – Nyárhó – Áldás hava

Jeles napok

Szent Mária Magdolna

Bűnbánó Magdolna
Mária Magdolna (július 22.) a keresztény legendairodalomban és művészetben, a vallásos néphitben a bűnbánat megszemélyesítője már a középkortól, de még inkább az ellenreformációtól kezdve, mely lelkesen szorgalmazta a hét szentség, köztük különösen a bűnbánat (gyónás) kultuszát. Bűnbánó Magdolna tisztelete azonban a Szentírás félreértésén alapszik. Az a bűnös asszonyszemély, aki könnyeivel öntözte, hajával törölgette és szent olajjal kente meg Jézus lábát (Lk 7,36–50), – a bűnbánó „rossz hírű nő” képe e jelenetből származik – névtelen volt. Csak a hagyomány azonosította vele Magdolnát. János evangélista Bethániai Máriáról, Lázár és Márta húgáról állítja ugyanezt (Jn 11,2), ennek köszönhetően e három nőalak (Mária Magdolna, Bethániai Mária és az ismeretlen nőszemély) a latin egyházban a legutóbbi időkig egybeolvadt (a keleti egyház kezdettől fogva megkülönböztette hármójukat).

Az igazi Mária Magdolna, helyesen: magdalai Mária – a Magdák, Magdolnák nevüket egy halászfaluról kapták, ahonnét Máriánk ered – egy megszállott, beteg asszony volt, akiből Jézus kiűzte az ördögöket, szám szerint hetet (Lk 8,2), s aki ezután Jézus állandó kísérője lett. Ott állott a kereszt alatt is, egyike volt azoknak, akik eltemették a Mestert, és oly kiváltságos volt, hogy kétszeresen is tanúja lehetett a feltámadásnak (Mk 16,1–11; Jn 20,11–18).

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

A nándorfehérvári diadal emléknapja – 1456

A Hunyadi János, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály vezette keresztény sereg 1456. július 22-én világra szóló győzelmet aratott Nándorfehérvár, az „ország kapuja” alatt. A diadalnak óriási szerepe volt abban, hogy a török hetven évig nem vezetett nagyobb hadjáratot Magyarország ellen.  A vár védelmének legendás alakja, az idős katona, Dugonics Titusz, hogy megakadályozza a török lófarkas jelvény kitűzését, magával rántotta a mélybe a vár fokára kapaszkodó török katonát. Hunyadi János – néhány héttel a győzelem után – a táborban kitört pestisjárvány áldozata lett. Még ugyanebben az évben elhunyt Kapisztrán János, az itáliai ferences barát is.
A pápa, III. Calixtus még a csata előtt rendelte el, hogy déli harangszó szólítsa imára a híveket Magyarországért szerte a keresztény világban. A pápai bulla kihirdetésének idejére azonban már a győzelem híre is megérkezett az európai városokba.
„A déli harangszó összekapcsolása a nándorfehérvári győzelem emlékével végeredményben a történelem nem gyakori önkorrekciói közé tartozik.
A hagyomány a történelmi tévedést – egy általános európai keresztes hadjárat illúzióját – korrigálta azzal, hogy a déli harangszót a győzelemhez kapcsolta.” (Szűcs Jenő)

Martinovics Ignác születésnapja – 1755

MARTINOVICS IGNÁC (Pest, 1755. július 22. – Buda, 1795. május 20.) ferences szerzetes nemcsak szabadkőművesként, életét a vérpadon befejező jakobinus forradalmárként él a magyar történelem emlékezetében, hanem mint természettudós is. A pesti egyetemen tanult teológiát és bölcsészetet. 1783 és 1791 között a lembergi egyetemen volt a fizika professzora. Kora legismertebb tudományos folyóirataiban jelentek meg közleményei, egy tankönyvet is írt. Könyvéből derül ki széleskörű tájékozottsága kora tudományában. A kémiában akkoriban dúlt a harc az úgynevezett flogisztonikus és a Lavoisier által terjesztett új, oxigén alapú, antiflogisztonikus kémiai elmélet között, melyben Martinovics az új tanok ellen foglalt állást. Figyelemre méltó egy közleménye a galíciai kőolajról és annak frakcionált desztillálásáról.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)

Július 22-én történt

Hírességek, akik ezen a napon születtek: Martinovics Ignác, a magyar jakobinus mozgalom vezetője és mártírja, Pirk János Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus, Muráti Lili színésznő és Al Di Meola amerikai jazzgitáros, zeneszerző (képünkön).

Ünnepek:

A nándorfehérvári diadal emléknapja – az Országgyűlés 2011-ben, a nándorfehérvári diadal 555. évfordulóján nyilvánította emléknappá a győzelem napját, július 22-ét.

Július 22-én történt:

1099 Az első keresztes háború során Bouillon Gottfriedot választották meg a Szent Sír védelmezőjének (de facto jeruzsálemi királynak).

1456 Nándorfehérvárnál a várvédő magyar csapatok nagy győzelmet arattak a túlerőben lévő török sereg ellen.

1598 Bejegyezték William Shakespeare A velencei kalmár című színdarabját a londoni könyvárusok jegyzékébe.

1633  Galileo Galilei az inkvizíció kényszerítésére visszavonta nézeteit arról, hogy a Föld kering a Nap körül.

1793 A skót Alexander MacKenzie elérte a Csendes-óceánt, ezzel elsőként szelte át Észak-Amerikát.

1933 Az amerikai Wiley Post egyszemélyes repülőjével elsőként repülte körül a Földet.

2011 A szélsőjobboldali nézeteket valló norvég Anders Behring Breivik pokolgépet robbantott Oslo kormányzati negyedében, majd a közeli Utoeya szigetén a kormányzó párt ifjúsági táborában kezdett lövöldözni. A két merényletben összesen 77-en haltak meg. A merénylőt 2012-ben 21 évi szabadságvesztésre ítélték.

Július 22-én született:

1478 I. Fülöp, Kasztília és León királya, Habsburg főherceg, I. Ferdinánd magyar király és német-római császár apja

1713 Jacques Germain Soufflot francia építész

1755 Martinovics Ignác, a magyar jakobinus mozgalom vezetője és mártírja

1878 Grábner Emil, a magyar növénynemesítés úttörője

1884 Dienes János Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus

1887 Gustav Ludwig Hertz Nobel-díjas német fizikus

1888 Selman Abraham Waksman Nobel-díjas, ukrán származású amerikai biokémikus, mikrobiológus

1901 Tartsay Vilmos katonatiszt, a II. világháború végén a katonai ellenállás vértanúja

1903 Pirk János Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus

1911 Muráti Lili színésznő

1934 Louise Fletcher Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő

1948 Bokor József Széchenyi-díjas villamosmérnök, akadémikus

1954 Al Di Meola amerikai jazzgitáros, zeneszerző

1958 Kneisz Eszter Ferenczy Noémi-díjas kárpitművész

1992 Selena Gomez amerikai énekesnő, színésznő

2013 György walesi herceg, Vilmos herceg és Katalin hercegnő legidősebb gyermeke, a második a brit trónöröklési rendben

Július 22-én halt meg:

1461 VII. Károly francia király

1540 I. János magyar király

1676 X. Kelemen, a 239. római pápa

1832 II. Napóleon, Bonaparte Napóleon és Mária Lujza egyetlen fiúgyermeke, Reichstadt hercege, a „Sasfiók”, aki 15 napig volt francia császár

1870 Josef Strauss osztrák zeneszerző, karmester, id. Johann Strauss második fia

1934 John Dillinger hírhedt amerikai gengszter, életéről készült a Közellenségek című film

1967 Kassák Lajos Kossuth-díjas költő, író, esszéista, festő

1972 Diószegi Vilmos néprajzkutató, orientalista

1979 Kocsis Sándor olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat csatára

1986 Illés Endre Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, kritikus

1998 Antonio Saura spanyol festő, grafikus

2001 Mészöly Miklós Kossuth-díjas író, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke

2007 Kovács László magyar születésű, Hollywoodban alkotó filmoperatőr

2013 Zempléni Kornél kétszeres Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, érdemes művész