A Néprajzi Múzeum új gyűjteményi állandó kiállítása közel háromszor nagyobb területen mutatja be a gyűjtemény magyar és nemzetközi vonatkozású anyagát, mint a régi, Kossuth téri épületben. A nyolc tematikára osztott tárlat bemutatja a gyűjteménybe került műtárgyak életét, a szakemberek terepmunkáját, a múzeum történetét. Fókuszba kerül a népművészet, de a művészet és az etnográfia viszonyáról, az őstörténeti kutatásokról, az örökség fogalmáról is képet kapnak a látogatók. Mivel az épület minden pontján felbukkannak majd az új kiállításhoz kapcsolódó installációk és műtárgyak, a kivitelezéséhez június végétől szeptemberig bezár a múzeum. A munkálatok alatt az épület tetőkertje, konferenciaterme és étterme továbbra is látogatható.
Az épülő kiállítást bemutató sajtóbejáráson Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa elmondta, hogy az elmúlt két évben a projekt által létrehozott, valamint a felújított intézmények, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Zene Háza és a Millennium Háza csaknem hárommillió látogatót fogadtak.
Nyolc éve dolgoznak az új állandó kiállításon
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója elmondta az intézmény új gyűjteményi állandó kiállításáról, hogy ott a magyar, a Kárpát-medencei és a nemzetközi gyűjtemény minden korábbinál nagyobb hányada kerül a látogatók elé. Ennek megvalósításán nyolc éve dolgoznak a múzeum munkatársai. A feladat komplexitása jól érzékelhető már abban a kiállítás-előkészítő térben is, ahová az installálásra váró tárgyak érkeznek.
Bármennyire is felkészítették már a tárgyakat a muzeológusok, a restaurátorok, a nyilvántartás szakemberei az elmúlt években, hónapokban arra, hogy hosszú éveken keresztül, károsodás nélkül szolgálják a nyilvánosság igényeit, egy-egy műtárgy esetében a múzeumban is több órát, akár egy egész napot is igénybe vesz ez a folyamat. A most látható kiállítás-előkészítő tér jelenleg egy időszaki kiállítótérben kapott helyet, ahonnan biztonságosan, a látogatókkal való találkozás nélkül vihetők át a műtárgyak a gyűjteményi állandó kiállítás utolsó terébe. Ebben a – még nyitva tartás mellett berendezhető – utolsó kiállítási egységben az örökség fogalma, témája kerül fókuszba.
Az örökség téma kiindulópontja a busójárás, az ünnep és rítus tárgyi rétegei: itt egy teljes busóöltözet képviseli ezt a csomópontot jelentő gondolatot. Az örökség fogalmát egy székely ruha és egy lövétei menyasszonyi öltözet segít megérteni. Az örökségelemek változó és állandó jellegét a matyó kötények hozzák közelebb. A tárgyi és szellemi örökség védelméről olyan példák alapján szerezhetünk tapasztalatot, mint az óceániai halotti maszkok vagy az al-dunai halászat.
A kiállítási egység az egyes közösségek kultúrája és a természeti környezet összefüggéseivel is foglalkozik a pásztorok életmódját bemutató archív filmen vagy éppen azerbajdzsáni terepen gyűjtött seprűkön keresztül.
Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója szerint a Néprajzi Múzeum nyitása óta eltelt csaknem két év igazolta, hogy nem véletlenül tartotta a nemzetközi szakma már a tervei alapján is a világ egyik legjobb középületének. „Nemcsak az a számos rangos elismerés erősíti ezt meg, amit a múzeum ez idáig elnyert, hanem a közönség visszajelzése is, akik nap mint nap élettel töltik meg az épület tereit. Nagy örömünkre szolgál, hogy
– foglalta össze az eddig eredményeket a vezérigazgató, majd hozzátette: „A készülő gyűjteményi kiállítás új szintre emeli a látogatói élményt, biztosan állíthatom, hogy a kontinens meghatározó etnográfiai tárlatával találkozhat majd ősszel a nagyérdemű, ami olyan gazdag gyűjteményi anyaggal, valamint mindezeket újszerűen és innovatívan bemutató megoldásokkal rukkol elő, hogy azokért nemcsak Győrből vagy Debrecenből lesz érdemes idelátogatni, hanem a kontinens kultúrakedvelő turistáinak is Barcelonától Glasgow-ig.”
A Néprajzi Múzeum Európa egyik kiemelkedő szakmúzeuma, 2022-ben átadott új épületének köszönhetően pedig a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében 232 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket is őriz. A magyar népi kultúra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékein kívül itt található a térség legnagyobb, távoli kontinensek népeinek kultúráját reprezentáló etnográfiai anyaga, amely a 17. századtól napjainkig mutatja be a mindennapi élet, az emberi lét, a közösségi kapcsolatok különböző megnyilvánulási formáit. Az ezredfordulótól kezdve a Néprajzi Múzeum a muzeológiai kutatások és a néprajzi muzeológia megújításának egyik legfontosabb magyarországi központjává vált, ahol kiemelt hangsúlyt kap a kortárs társadalmi jelenségek dokumentálása, a meglévő műtárgyállomány digitalizációja is.
