Kalandos sorsú rézkarcok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

A tárlat a 18. század nagyvárosainak látképeit mutatja be korabeli metszetek reprodukcióin keresztül. Az eredeti alkotások Augsburgban készültek 1719 és 1765 között, javarészt Friedrich Bernhard Werner munkái, aki hadimérnökként és térképészként dolgozott.

Ez a kultúr- és várostörténeti anyag véletlenül került elő az 1960-as években a Koháry-Coburg-kastély felújítása során a Családi Galéria néven ismert terem egy rejtett falrészében. Szépségük mellett jelentős történelmi és építészeti kuriózumnak is számítanak, hiszen megörökítik és felidézik az épületeket, hidakat, kikötőket és egyéb várostervezési aspektusokat. A rézkarcok 1792-ben kerültek Koháry Miklós gróf tulajdonába.

Házassága révén két brazil hercegnő is tagja volt a Koháry-Coburg családnak, Maria da Glória, I. Pedro császár lánya, aki Maximilian Ferdinand Sachsen-Coburg-Gothához és Leopoldina, II. Pedro császár lánya, aki Ludwig August Sachsen-Coburg-Gothához ment feleségül. A kiállítás anyaga és a 18. századi brazil királyi család történetének összefonódása, valamint a brazil függetlenség kikiáltásának 200. évfordulója miatt Susan Kleebank, Brazília budapesti nagykövete karolta fel a rézkarcsorozat bemutatásának népszerűsítését. A kiállítást elsőként 2016-ban a Pozsonyi Brazil Nagykövetség, majd 2017-ben a Genfi Brazil Főkonzulátus mutatta be.

A megtalált 123 metszetből harmincat restauráltak, amelyek reprodukciói tekinthetők meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtár Átriumában január 26. és február 23. között nyitvatartási időben. Az eredeti rézkarcok a Koháry-Coburg-kastélyban láthatók.

A kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a budapesti Brazil Nagykövetség és a szentantali Vadászati és Halászati Múzeum együttműködésének köszönhetően jött létre.

Nyitókép: Jeruzsálem (1765, rézkarc, részlet). Forrás: FSZEK