A felső tagozatban feldolgozandó kötelező olvasmányokkal kapcsolatos szakmai vita hosszú évekre nyúlik vissza. Számos cikk, tanulmány, kerekasztal-beszélgetés témája volt, hogy vajon szükséges-e ugyanazt a szöveget feladni adott évfolyamon az ország valamennyi iskolájában, illetve amennyiben igen, nem lenne-e célszerű ezt a listát frissíteni.

Gombos Péter már 2009-es tanulmányában felteszi a kérdést: „Valóban viszonylag változatlan az általános iskola felső tagozatának olvasmánylistája – nagyjából ötven éve?” Elgondolkodtató, hogy a 2020-ban megjelent magyar nyelv és irodalom kerettanterv kötelezően tanítandó törzsanyaga teljes átfedésben van az idézett Gombos-cikkben felsorolt kötetekkel. A cikkben elemzett felmérésben 115 gyakorló pedagógus válasza alapján e könyvek közül Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye tűnt a legnépszerűbbnek és a legolvasottabbnak, és talán nem túl nagy merészség adatok nélkül is kijelentenünk, hogy e pozícióját a regény ebben a mezőnyben ma, több mint tíz év után is tartja.

A mű népszerűségét támasztja alá, hogy a születése óta eltelt több mint száztíz évben számos idegen nyelvre fordították le, több dramatizált változat és film is készült belőle. És nem csak a múlt században. Napjaink egyik leghíresebb és legkedveltebb feldolgozására, a Dés–Geszti–Grecsó szerzőcsapat nevével jelzett, Marton László által rendezett Vígszínház-beli musicalre pillanatok alatt elfogynak a jegyek, a rajongók nagy részét pedig valóban a célkorosztálynak számító tizenévesek teszik ki. 

pal utca kornyeke-01
Fotó: YouTube
A bandaregény aktualitása

Vajon mi lehet ennek az oka? Galuska László Pál a tanulmányában összehasonlító elemzést végzett több más ifjúsági regénnyel, és megállapította, hogy A Pál utcai fiúk a gyerekregények kategóriáján belül az úgynevezett „bandaregények” közé tartozik.

A bandaregények „általában egy olyan gyermekcsoportról szólnak, amelyek a csoportbeli szerepek (vezér[ek], alárendeltek, támogatottak stb.) kialakulása után eredményesen képesek egy őket fenyegető komoly veszélyhelyzet elhárítására vagy más probléma megoldására. Az ilyen típusú művek témája nagyon gyakran nyomozás vagy csoportok közötti összecsapás. […] A bandaregény sikerét az ember egyik legelemibb ösztöni sajátossága biztosítja, vagyis az a tény, hogy az ember csoportlény, és csak kis csoportok tagjaként érzi jól magát.”

11–12 éves kor körül hirtelen erősen megnő a kortárs csoporthoz való tartozás igénye, a szülőkről való leválás folyamata rohamos tempót vesz, akárcsak az az igény, hogy minél alaposabb önismeretre tegyünk szert, és mielőbb választ találjunk arra a kérdésre, hol a helyünk a világban.  Érthető hát, hogy az említett „bandaregények” könnyen megszólítják ezt a korosztályt, amelynek tagjai azonosulnak a regény szereplőivel, akiknek problémái hasonlók az olvasóközönség dilemmáihoz.

pal utca kornyeke-01
Fotó: Unsplash/Joshua Aragon
Kamasztükör: A Pál utcai küldetés

A Nagy Ádám–Trencsényi László–Veszprémi Attila szerzőtrió A Pál utcai küldetés című kötete épp erre a bevonódásra játszik rá még mélyebben. A különleges mű egy lapozgatós játékkönyv, amelyben az olvasó Nemecsek Ernő bőrébe bújva maga alakíthatja a történetet.

A cselekmény egyes pontjain olvasóként lehetőséget kapunk a választásra: hogyan döntenénk, ha Ernő helyében lennénk?

Választásunknak megfelelően kell a megadott oldalra lapozni, követni a cselekményt. A mű erőssége elsősorban ebben rejlik: a döntés lehetőségében. A drámapedagógia eszköztárának alappilléreként számon tartott „mintha” világába léphetünk be, kihasználva annak összes előnyét. A különbség a drámaórához képest, hogy ez esetben nincsenek társaink a játékban, akik válaszolnának, reagálnának a döntéseinkre, meghagyva ezzel a teljes intimitást.

Szerencsés, hogy a végkifejletek csekély hányada végződik az eredetihez hűen Nemecsek halálával, a legtöbb esetben szanatóriumba kerül, ahol megkapja az esélyt a tbc-ből való teljes felgyógyulásra. Ezt a lehetőséget az az utalás is erősíti, hogy néhány végkifejlet előrevetíti: Nemecsek később íróvá vált, számos álnéven publikált, és az egyik legismertebb írói álneve Molnár Ferenc! Nagyon gyakori az is, hogy a történet végén a két csapat kibékül, szövetkezik (akár együtt küzd a grund várható beépítése ellen), vagy Nemecsek valamiképp épp Áts Ferinek köszönheti majd, hogy bekerülhet a szanatóriumba, tehát a két tábor küzdelme helyett a konszenzusra jutást preferálja a szöveg.

pal utca kornyeke-01
Fotó: Unsplash/Zachary Anderson

A lehetőség arra, hogy passzív befogadóból aktívvá váljunk, olyan megközelítés, amely a konvencióktól épp elszakadni vágyó, az önállósodás küszöbén álló olvasói célcsoportnak biztosan felkelti az érdeklődését.

A további kutatásra csábító ismeretközlő adatok, a könyv végén található szószedet (Pufipédia) és a szereplők jegyzéke, valamint a belső borítón található térképek igazi kincsesbányát jelentenek egy könyvtárostanár számára – pompás könyvtárhasználati játékokat, feladatokat lehet a kötet alapján összeállítani. A különböző cselekményszálak alapján pedig izgalmas drámaórát vagy drámaalapú irodalomórát tarthatunk.

pal utca kornyeke-01
Fotó: Unsplash/Lucy Lb4

Különlegesség a belső borítón található QR-kód, amelynek beolvasásával a könyvhöz készült honlapra kerülünk.

A Pál utcai küldetés egyedülálló a könyvpiacon: pedagógusszemmel a lehetőségek tárháza, a kamasz olvasók számára pedig igazi kalandforrás.

A teljes írás a MeseCentrum oldalán olvasható.

Nagy Ádám–Trencsényi László–Veszprémi Attila: A Pál utcai küldetés. Athenaeum Kiadó, 2020

Nyitókép: igyic.hu