A reneszánsz mester által alig húszéves korában festett vászon több mint öt évszázadon át császárok, főhercegek és műkincstolvajok vágyának tárgya volt. Első ismert helye egy velencei fűszerkereskedő házában volt a 17. század elején, majd londoni, brüsszeli, bécsi és párizsi paloták falát ékesítette, az utóbbi időben pedig a wiltshire-i Longleat House-ét, Bath márkijának otthonáét.
Miután a Longleat-kastélyból 1995-ben ellopták a képet, hét évvel később találta meg keret nélkül egy buszmegállóban Charles Hill műkincsvadász, a Scotland Yard egykori detektívje. Annak idején százezer font nyomravezetői díjat tűztek ki, ami elenyésző a Tiziano-festmény piaci értékéhez képest.
A Christie’s aukciósház szervezésében július 2-án kalapács alá kerülő kép leütési árát 15 és 25 millió font közötti összegre becsülik (7–11,7 milliárd forint).
