A Gairdner Alapítvány (Gairdner Foundation) nemzetközi díját az mRNS-technológia kifejlesztésében végzett munkájáért ítélték idén a magyar kutatónak.
A Gairdner-díj Kanada egyik legnagyobb presztízsű orvosi elismerése. A kitüntetést odaítélő alapítványt 1957-ben hozták létre azzal a céllal, hogy minden évben kitüntessék az egészségügyi alapkutatásokban gyakorlati eredményeket felmutató tudósokat.
A csütörtök esti gálán a magyar kutató a Gairdner Alapítvány elnökétől, Janet Rossant-tól és Magyarország kanadai nagykövetétől, Vass-Salazar Máriától vette át a díjat. Az eseményen mintegy 400 vendég vett részt, köztük a tudományos közösség tagjai, orvosi, akadémiai és gyógyszerészeti vezetők, valamint kormányzati tisztségviselők.
Évente hét díjat ítélnek oda, köztük öt Kanadai Gairdner Nemzetközi Díjat (Gairdner International Awards), orvosbiológiai kutatásért, egy globális Gairdner-díjat (Canada Gairdner Global Health Award) széles körű egészségügyi hatást kifejtő orvosi munkáért, valamint egy díjat fenntartanak egy kanadai kutatónak (Canada Gairdner Wightman Award).
Az alapítvány honlapján olvasható indoklás szerint Karikó Katalin és két kutatótársa azért az úttörő munkáért kapta meg az elismerést, amelyet az mRNS- és lipid-nanorészecske-technológia kifejlesztésében végeztek, amelyek alapvetőnek bizonyultak a Covid–19 ellen nagy hatékonyságú vakcina esetében. Karikó Katalint a Szegedi Egyetem professzoraként, a Pennsylvania-i Egyetem docenseként és a BioNTech alelnökeként mutatták be.
A Gairdner-kitüntetést 1957 óta a világ 40 országának 402 tudósa kapta meg, akik közül 96-an később Nobel-díjban is részesültek.
A díjazottak egyenként 100 ezer kanadai dollárt kapnak, amelyet saját belátásuk szerint használhatnak fel a tudományos kutatás támogatására.
Fotó forrása: MTI
