1535/06: Luther Márton fát állít gyermekeinek
1604/05, Strasbourg: fenyőfaállítás (hiteles feljegyzés egy utazó tollából)
1660, Heidelberg: Liselotte pfalzi grófnő gyermekkorában gyertyás karácsonyfákat állítanak
1765: Goethe diákként megismeri a karácsonyfát, és a Werther szerelme és halála című műben ír is róla
1814, Bécs: felállítják az első karácsonyfát arnstein bankárcsalád házában
1815, Berlin: Wilhelm von Humboldt nyelvész, a berlini egyetem alapítójának otthonában felállítják az első karácsonyfát
1819, Buda: állítólag József nádor harmadik felesége, Mária Dorottya állítja fel az első fát Budán
1824, Krisztinaváros: Brunszvik Teréz karácsonyfát állíttat a krisztinavárosi kisdedóvóban
1828: báró Podmaniczky Frigyes szerint édesanyja állított először karácsonyfát a báró gyerekkorában
1832: karácsonyfát állítanak a nagyszombati óvodában
1842: egy drezdai újság cikke szerint a karácsonyfa a legszegényebb bécsi családok otthonából sem hiányozhat
1854: első magyar szépirodalmi említése Jókai Mór A koldusgyermek című novellájában, amely a Vasárnapi Újságban jelent meg
1850-es évek második fele: Madách Imre alsósztregovai kastélyában állítanak karácsonyfát
1857: az 1849-es emigráció tagjai az 1857-es amnesztia után hazatérve itthon is elkezdenek fát állítani
19. század második fele: a városokban a polgárság körében egyre jobban terjed a karácsonyfa-állítás szokása
1860-as évek: Pesten nagy fenyőfavásárokat rendeznek
19. század utolsó harmada: a falvakban először az értelmiség állít fát: papok, jegyzők, tanítók; az uradalmi cselédek számára a földbirtokos
Első világháború: a közös ezredekben a magyar katonák is találkoznak vele
20. század első fele: az álló, feldíszített karácsonyfa elterjedése
20. század közepe: a karácsonyfa széleskörű elterjedése; a karácsonyfa állításának szokása ekkora szinte már mindenhova eljut
Forrás: Skanzenblog
