2027-ben Hargita megye viseli majd az Európa Gasztronómiai Régiója címet.jpg

Hargita megye neves gasztronómiai címet kap

2027-ben Hargita megye viseli majd az Európa Gasztronómiai Régiója címet a Nemzetközi Gasztronómiai, Kulturális, Művészeti és Turisztikai Intézet (IGCAT) döntése alapján – közölte a Hargita megyei önkormányzat sajtószolgálata.

A nemzetközi elismerést 2025. február 6-án adják át a székelyföldi megyében, ünnepi esemény keretében. A kezdeményezők 2023-ban indították el a pályázatot a 2027-es Európa Gasztronómiai Régiója cím elnyerésére.

A nemzetközi intézet szakmai zsűrije október 6. és 11. között látogatott el a megyébe, hogy megismerje a helyi gasztronómiai örökséget, a közösségi kezdeményezéseket és a fenntartható turizmusra építő törekvéseket. Diane Dodd, a szervezet elnöke Hargita megye egyedi kulturális értékeit, harmonikus táji adottságait és a helyi közösségek összefogását méltatta, és az egész világ számára inspirálónak nevezte.

„Hargita megye pályázatának minősége és a zsűri látogatásának kivételes megszervezése rendkívül dicséretes. A több mint száz, különböző ágazatokat képviselő szereplő aktív részvétele bizonyítja azt az elkötelezettséget és együttműködést, amely Hargita gasztronómiáját a globális elismerés élvonalába emeli” – idézte a zsűri levelét a közlemény.

2027-ben Hargita megye viseli majd az Európa Gasztronómiai Régiója címet. Fotó: Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás
Fotó: Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás

Hargita megye gasztronómiai öröksége a magyar, román, örmény és székely hagyományok találkozásából tevődik össze, amelyet a fenntarthatóság és az innováció jegyében kívánnak fejleszteni. A díj megpályázására létrejött konzorcium célja, hogy a helyi termelők, séfek és közösségi szereplők együttműködése révén olyan fenntartható élelmiszer-ökoszisztémát teremtsen, amely egyszerre támogatja a helyi gazdaságot, védi a kulturális értékeket és gazdagítja az európai gasztronómiai sokszínűséget.

A kezdeményezők már elkezdték a 2027-es gasztronómiai programok tervezését. Ennek jegyében 2025 februárjában a romániai turisztikai vásáron a székelyföldi megyét népszerűsítő Visit Harghita stand központi eleme egy látványkonyha lesz.

Az Európa Gasztronómiai Régiója címmel olyan közösségeket – városokat, megyéket, régiókat, szigeteket vagy országokat – ismernek el, amelyek a fenntartható fejlődés jegyében közösségi összefogással nagy hangsúlyt fektetnek gasztronómiai örökségükre. Kiemelten fontos a helyi ételek, italok, mezőgazdasági termékek, valamint kulturális és természeti értékek megőrzése és védelme.

A cím egy elismerés, amely széles körben népszerűsíti az adott térség eredményeit, programjait, nem jár pénzzel. Hargita megyében számos élelmiszeripari kisvállalkozás működik, ezek termékei Románia-szerte, a román vásárlók körében is nagyon keresettek. A székelyföldi megye egyedi gasztronómiáját hivatott népszerűsíteni és fejleszteni a Gyimesekben évente megrendezett Taste of Transylvania gasztronómiai fesztivál is.

Ez is érdekelheti

Végh Antal nemcsak a focihoz értett, de a libás puliszkához is

Bár Végh Antalt legtöbben a labdarúgásról és politikai-közéleti témákról írt köteteiről ismerhetik, azonban szakácskönyveket is jegyzett – a szatmári parasztételeket összegyűjtő irodalmi receptgyűjteménye a legjobbak közül való. Ezer köntösben felbukkanó puliszka, nehéz levesek és az örök tanulság: bármilyen vészterhes időket rójon ránk a történelem, a disznót télen meg kell bökni. Cserna-Szabó András ajánlja Végh Antal könyvét.

Egy ínyenc nyár legizgalmasabb fesztiváljai

A nyár és a gasztronómia kéz a kézben járnak, a június pedig olyan ízutazásokat tartogat, amelyeket vétek lenne kihagyni. Mutatjuk a szezon legfontosabb gasztroélményeit.

Hawelkától Museumig – Bécsi irodalmi kávéházak régen és ma

Az osztrák fővárosban, ahogyan hazánkban is, szellemtörténeti jelentőséggel bírnak a kávéházak – a 19. és 20. század értelmiségének fő találkozóhelyei voltak, és sok történelmi vendéglátóhely a mai napig működik, igaz, sok esetben módosult formában és funkcióval. Hogy mi maradt a régi bécsi kávéházak fényéből, annak Cserna-Szabó András járt utána.

A Horváthilonkák nyomában járva Örkény feleségébe botlunk, de végül Erdélyben kötünk ki

Minden rendes magyar háztartásban lennie kell egy Horváth Ilona-szakácskönyvnek – tartja Cserna-Szabó András. De vajon milyen élettörténet húzódik meg a 120 éve született legendás szakácskönyvszerző már-már köznevesült neve mögött? És mi köze volt Örkény István második feleségének a gasztrokultúránkat meghatározó kötetek kiadásához?