A Nagy Könyv című, 2005-ben zajlott olvasásnépszerűsítő tévéműsor eredménye szerint hazánkban a legnépszerűbb irodalmi műnek toronymagasan Gárdonyi talán leghíresebb regényét, az Egri csillagokat választották a szavazók. Gárdonyi azonban nem csak e műve miatt fontos ? legfőbb bizonyítéka ennek a ?Földre néző szem, égre néző lélek? mottójú Gárdonyi Géza Zeneszerzői Pályázat, mely az író két karácsonyi tematikájú műve, a Karácsonyi ének című költemény és a Karácsonyi álom című színdarab oratorikus feldolgozását tűzte ki feladatul. A Gárdonyi Emlékbizottság, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap által kiírt egymillió forint összdíjazású pályázatra 17 pályamű érkezett. A döntőbe Andorka Péter Karácsonyi kantáta, Sebők Péter Karácsonyi álom és Kecskés D. Balázs Kantáta című szerzeménye jutott. A végső sorrendről Fekete Gyula, Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető docense, a zsűri elnöke, Gyöngyösi Levente, Erkel-, Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, Zombola Péter zeneszerző, az MR Zenei Együttesek művészeti koordinátora, Pad Zoltán, a Kodály Kórus Debrecen vezető karnagya, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa és Molnár Szabolcs zenetörténész döntött a Gárdonyi Géza Emlékév záróeseményén december 23-án a felújított Zeneakadémián.
Az emlékév zárórendezvényt Gárdonyi Géza Fel nagy örömre! című karácsonyi éneke nyitotta meg az Egri Érseki Fiúkórus előadásában, majd L. Simon László kormánybiztos, a Gárdonyi Emlékév fővédnöke és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere osztották meg gondolataikat a közönséggel.
L. Simon László köszöntőjében elmondta: a 2013-as évet az Országgyűlés Gárdonyi Géza Emlékévnek nyilvánította annak tiszteletére, hogy az író idén lenne 150 éves. Az évforduló alkalmából egész évben fiatalokat megszólító programokat szerveztek többek között a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Fiatal Írók Szövetsége és a Nemzeti Kulturális Alap közreműködésével, amely 100 millió forinttal támogatta a rendezvénysorozatot.
Balog Zoltán beszédében elsőként köszönetet mondott L. Simon Lászlónak, hogy ?saját gyermekének tekintette ezt az évet?, majd hozzátette: ?minden korosztály megtalálhatta, azt az üzenetet, azt az utat Gárdonyihoz, amellyel örökre a szívébe zárhatta?. A miniszter kiemelte, hogy az emlékév programjai közvetlenül csaknem 200 ezer embert értek el ? a Gárdonyi-fesztiválra például 9 ezer ember látogatott el ?, és a művek mögött láthatóvá vált az ember, így ?Gárdonyi Géza végre nem csak háromkönyves íróként ismerhető?. Balog Zoltán zárásként örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Egri csillagok, Magyarország legnépszerűbb könyve immár török fordításban is olvasható.
A beszédeket követően Kelemen István színművész tolmácsolásában hallhatta a közönség Gárdonyi azon művét, melyet a Himnusz megzenésítésének emlékére írt, illetve Karácsonyi ének című versét, az est fénypontjaként pedig a három döntőbe jutott zeneművet keltette életre az MR Szimfonikusok és az MR Énekkar Vajda Gergely vezényletével. Elsőként Sebők Péter Karácsonyi álom című oratóriuma hangzott fel, melyről a szerző elmondta: a legnehezebb az volt a számára, hogy a 40 fokos nyári hőségben írta darabot, így ebbe az időjárásba kellett karácsonyi hangulatot varázsolnia. Második műként Kecskés D. Balázs Kantátája szólalt meg, mely a színdarab és a vers kombinációjaként született meg ? mint az ifjú zeneszerző elárulta: a hiány oldaláról közelített, azt a kérdés tette fel ? amely a mű alapja is lett ?, hogy miért nincsen minden ember lelkében szeretet. Végül Andorka Péter Karácsonyi kantátája csendült fel, amely hét tételben a messiás eljövetelét mesélte el.
A három elhangzott zeneművet követően a zsűri kihirdette az eredményt: a győztes Sebők Péter lett Karácsonyi álom című oratóriumával. Az ifjú zeneszerző a koncert után elmondta: ?az a fajta zene, amit én írok, nem kísérletező zene, nem feltétlenül újat szeretnék mutatni, csak saját magamat adni?.
Fotók: Bodó Gábor
