Karácsonyi klasszikusok – zenék az ünnepekre

Agyonhallgatott és kevésbé ismert, rövidebb és hosszabb művek, elmélyültebb és tisztán szórakoztató játékos kompozíciók egyaránt megtalálhatók vállaltan eklektikus listánkon.

Készülődés, ajándékbontás, vendégvárás (és vendégjárás), étkezés, beszélgetés, közös időtöltés – mindezek hátteréhez klasszikus muzsikákat ajánlunk. Olyan műveket, amelyek a rajongókban eleve kellemes élményeket idéznek fel, azokat pedig, akik előzőleg kézzel-lábbal, sőt fülbefogással tiltakoztak a komolyzene ellen, azonnal elkötelezett zenerajongóvá teszi.

Aki csak egyszer is hívott bármilyen telefonos ügyfélszolgálatot, egyetért velünk abban, hogy Antonio Vivaldié a világ leghallgatottabb zeneműve. A négy évszak Tavaszának Allegro és a Tél Largo tétele a képzeletbeli toplista első és második helyén állnak. Érdekesség: az 1721 táján írt, Mantova környéki táj által inspirált versenyműhöz Vivaldi szonetteket is mellékelt.

Max Richter egy évtizede „komponálta újra” a művet, imígyen:

Idén nem hullott a pelyhes, de a Mikulást sokan várták ezzel a dalocskával, amelyet Wolfgang Amadeus Mozart 1781–82-ben írt meg pont tucatnyi variációban a húsz évvel korábban kiadott Ah! vous dirai-je, maman kezdetű, eredetileg korhatáros szövegű francia dalból.

Idén nem fehér a karácsony, ennek ellenére (vagy talán épp ezért, dafke!) szóljon egy kompozíció a szánkózásról. Leopold Mozart művének hivatalos címe: F-dúr divertimento. 1755. december 19-re datálódik a szerzemény. A bálba készülő társaság utazásának zenei leírását fia, Wolfgang Amadeus Mozart az 1791-es Három német táncába dolgozta bele.

Maradjunk még a szánkózásnál, de váltsunk járművet, és üljünk át egy trojkába. Prokofjev darabja a Kizsé hadnagy – magyarul A cár aludni kíván – című filmhez készült. Az 1934-es mozi nem lett túl sikeres, Prokofjev viszont elégedett volt magával, és a filmzenből 1936-ban zenekari szvitet komponált. (Érdekesség: Sting a Russians című dalához a főtémát a Románc tételből kölcsönözte.)

Gogol írt egy mesét, amit több zeneszerző is elolvasott. Csajkovszkij Vakula, a kovács, majd ezt átdolgozva A cárnő cipellője címmel, Rimszkij-Korszakové Karácsonyéjként készült el. Utóbbi szvitre is rövidült.

Liszt Ferenc a Karácsonyfa-ciklust 1881-ben egy római hotelszobában, családi körben mutatta be, unokájának, Daniela von Bülownak ajánlva. A cím különös, mert a 12 darabból álló kompozíció több átalakuláson ment át, és nem is mindegyik tételnek van karácsonyi relevanciája, van, amelyik a zeneszerző Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegnőhöz fűződő különleges kapcsolatát fogalmazza meg.

Nincs karácsony Diótörő nélkül. E. T. A. Hoffmann Diótörő és Egérkirály című, 1816-os meséjét sokféleképp dolgozták fel a koreográfusok, ami viszont 1892. december 18. óta állandó, az Csajkovszkij zenéje.

Johann Sebastian Bach Karácsonyi oratóriuma egy kantátaciklus, 1734–35 karácsonyára készült, a hat kantátából álló történet Jézus születésétől a napkeleti királyok látogatásáig ível.

Händel Messiása műfajának talán leggrandiózusabb alkotása. A 24 nap alatt, kizárólag bibliai szövegekre írt oratóriumot 1742-ben mutatták be Dublinban egy árvaház javára, és a zeneszerző életében kizárólag jótékonysági céllal adták elő.