(MTI) - Mose Hershko (1905-1998) karcagi tanító, a Nobel-díjas Avram Hershko édesapja, 1942 és 1946 között négy évet töltött munkaszolgálatosként a fronton, majd szovjet hadifogságban. 1950-ben vándorolt ki Izraelbe, ahol a 70-es években kezdte gyűjteni az anyagot szülővárosának zsidóságáról szóló könyv megírásához.
A karcagi zsidók története című könyv első kiadása 1977-ben Jeruzsálemben jelent meg, a második, a magyarországi kiadás, amely kibővült a város zsidóságának háború utáni történetével, most látott napvilágot. "Sohasem lehet megbékélni azzal, ami zsidósággal a XX. században Európában történt" - mondta a könyv kapcsán Glatz Ferenc történész, az MTA volt elnöke
Értékelése szerint a könyv, amely az értelmiség felelősségét is hangsúlyozza, tetemrehívás. Tetemrehívása azoknak, akik nem tettek semmit, amikor korábbi barátait, iskolatársait, szomszédjait elhurcolták.
A XXI. században azonban "a magyar társadalmat már nem tetemre kell hívni, hanem meg kell győzni arról, hogy mindazokat a hibákat, bűnöket, amelyeket őseik elkövettek, meg kell bánni" - mondta az akadémikus, aki szerint van lehetőség a megbocsátásra, de ehhez szükséges a bűnök beismerése.
"A magyar társadalom nemcsak megszenvedte, de sokszorosan megbánta, amit a zsidóság ellen 1938 és 1944 között elkövetett" - mondta.
Komoróczy Géza professzor, az MTA Judaisztikai Kutatóközpontjának vezetője arról beszélt, hogy a XI. századtól, a keresztes háborúk idejétől fogva a zsidók mártírjaik emlékét jegyzékben örökítették meg, amelyet aztán liturgia keretében olvasták fel rendszeresen.
A második világháború után a hatmillió zsidó áldozat emlékét megörökítendő felelevenítették ezt a hagyományt. A holokauszt magyarországi áldozatai emlékére közel száz könyv született: egy részük csupán az áldozatok névsorát tartalmazza, más részük a vészkorszakot a maga valójában igyekszik bemutatni. Utóbbiak közé tartozik Moshe Hershko könyve, aki komoly kutatómunkát végzett. Karcagi rokonok segítségével kigyűjtötte a városi magisztrátus jegyzőkönyveiből a zsidókra vonatkozó összes adatot. Kutatómunkája másik különlegessége, hogy személyesen, vagy levélben megkereste a karcagi diaszpórát, vagyis az Izraelben és világ más részén szétszóródott zsidókat: összegyűjtötte emlékeiket, feltérképezte családi kapcsolataikat.
"Családonként, utcánként, foglalkozási csoportként, iskolai osztálytársak, barátok szerinti felbontásban olyan strukturált képet tudott adni a karcagi zsidó közösségről, amelyre más könyvben, helytörténeti munkában nem volt példa. A könyv lapjain megelevenedik a nevek tömege. Látjuk az iskolát, a boltokat, a kereskedőket, a gazdagokat és a szegényeket, s megismerjük a város tisztviselőit, akik hol szívélyesek, hol inkább ellenségesek voltak a zsidókkal szemben" - mondta Komoróczy Géza professzor.
Moshe Hershko könyvének bemutatóján jelen volt Chaim Hershko professzor, a szerző idősebbik fia, aki a maga és öccse, Avram Hershko Nobel-díjas tudós nevében azzal a reménnyel ajánlotta édesapja művét a magyar olvasók figyelmébe, hogy "a múlt megismerésével szebb jövőt biztosíthatunk gyermekeinknek".
