Kármán Dániel képzőművész a Kultúra.hu díjazottja

Képző

A Kultúra.hu díjat hozott létre a IV. Dél-Balatoni Kortárs Alkotóműhely résztvevői számára azzal a céllal, hogy a kortárs képzőművészetet közelebb hozza a közönséghez. Az elismerést idén Kármán Dániel fiatal képzőművész nyerte, akinek a munkásságával az elkövetkező időszakban kiemelten fog foglalkozni a Kultúra.hu.

A Kortárs Alkotóműhely idei alkotótáborát augusztus 8–15. között tartották Szóládon, ahol tíz képzőművész teljes költségtérítés mellett alkothatott. A művésztelep helyszíne lehetőséget teremtett a nyugodt, koncentrált alkotásra, ugyanakkor az alkotóműhely mentorprogramja keretében a fiatal alkotók válaszokat kaphattak a szakmai és a karrierrel kapcsolatos kérdéseikre. Az idei évben Batykó Róbert, az acb Galéria képzőművésze a saját szakmai életútjának sikereit és tanulságait megvilágítva önmenedzselési stratégiájuk kialakítására sarkallta a pályakezdő képzőművészeket.

A IV. Dél-Balatoni Kortárs Alkotóműhely témája a Festészet a technológia és az információ korában volt. A résztvevők arra keresték a választ, hogy a festészet mint analóg műfaj hogyan viszonyulhat a 21. század kihívásaihoz. A fiatal alkotók számára a virtuális tér fontos inspirációs forrás, képi motívumaik között gyakran találunk popkulturális utalásokat. Az alkotóműhely ideje alatt a képzőművészek a saját festészeti nyelvükön igyekeztek megfogalmazni, hogyan fordítható le az átdigitalizált látvány a festészet nyelvére.

Az idei alkotóműhely résztvevői Domokos Berta, Erdős Mária Éva, Gresa Márton, Kármán Dániel, Koltay Dorottya Szonja, Kusnyar Eveline, Rónai Viktor Károly, Szepesi Dóra Anna, Törteli Lilla és Váradi Violetta voltak.

Domokos Berta az átjáró szimbolikáján keresztül találta meg a kapcsolódását az idei témához: a spontán festékfolyatással, gesztusszerűen létrehozott felületeken geometrikus struktúrákat komponált, amelyek kaput nyitnak a virtuális világra. „Rajtunk múlik, hogy hová lépünk be e digitális átjárókon keresztül, de hogy hová jutunk el, az homályos, ingoványos, kinyomozhatatlan” – állítja.

Erdős Mária Éva a magánélet, a munka és a hivatás közötti párhuzamokat kutatta az alkotóműhely ideje alatt, míg Kusnyar Eveline a Level up sorozatát folytatta, amelyben gyermekei fantáziavilágát keverte a sajátjával. Kompozícióinak kiindulópontja a saját fotói voltak, amelyeket aztán a művésztelepen szerzett benyomásaival gazdagított.

Rónai Viktor Károly műveiben a postwar és posztinternet kapcsolatát kutatja. Korábbi objektjeiben is reflektált a végtelen mennyiségű információs zaj színekben és formákban történő lecsapódására, az idei alkotótelepen elkészült absztrakt festményei pedig még erősebben mutatták fel ezt a tematikát. A megszületett kompozícióin az építőiparban is használatos szigetelőanyaggal izgalmas felületeket hozott létre, amelyek asszociatív játékra hívják a befogadót.

Törtei Lillát az érdekli, hogy az ember hogyan jelenik meg a túldigitalizált világban. Az elkészült műveiben az emberek közötti kommunikáció, a másikkal való összekapcsolódás kérdéseit feszegette, valamint a világunkat ellepő jelek és szimbólumok működését analizálta.

Váradi Violetta a kollázsainak vázlatait képszerkesztő programokkal készíti el digitális rajztábla segítségével. Személyes emlékeiből, társadalmi eseményekből szőtt kompozíciói szürreális képi világok, amelyek globális, társadalmi problémákat tárnak a néző elé. A tábor ideje alatt elkészült három festménye a digitalizáció jelentette feszültségeket jeleníti meg.

Koltay Dorottya Szonja festményein groteszk lényeket ábrázol, amelyek kínos-komikus kollektív tartalmakat közvetítenek a néző felé. A trash content festészeti megfogalmazásával az alkotó ráébreszt a saját gyarlóságunkra, esendőségünkre. Az erősen narratív kompozíciók ugyanakkor arra késztetnek, hogy a kisszerű emberi megnyilvánulások, a megbicsaklások mögött meglássuk az egyensúlykeresés sokszínű módját.

Gresa Márton képalkotásának izgalmát adja, hogy az alkotó nem fotóról, hanem fotóval fest. Azokat a megoldásokat kutatja, amelyek feloldják a fotókészítés és a festőiség közötti határokat. A szintetikus festékkel, pigmentekkel megalkotott képi kompozíciói nemcsak egy új képalkotási módszert mutatnak fel, hanem a tradicionális festészeti eljárások 21. századbeli érvényességére is rákérdeznek.

Szepesi Dóra Anna, aki az alkotóműhely szervezésében is jelentős szerepet vállalt, művészként is részt vett a programban. Érdekes és eredeti alkotásai felketették a figyelmünket. Az általa készített, több mint száz egyedi maszk betekintést nyújt izgalmas és eredeti forma- és anyaghasználatába.

A Kultúra.hu díjával elismert alkotó, Kármán Dániel kompozíciói érzékenyen egyensúlyoznak az absztrakció és a figuralitás, a valóság és a virtuális világ, valamint a festmény és a grafika határain. Képi kompozícióinak kiindulópontjai saját fényképei vagy a családi fotóarchívumból kisajátított képek, amelyeket digitálisan és manuálisan is transzformál, olyan absztrakt látványt alakítva ki, amelyben még fellelhetők a figuralitás nyomai. A látvány izgalmas asszociációs játékra invitálja a befogadót, ami a valóság megértéséhez és újraértelmezéséhez visz közelebb.

Kármán Dániel a IV. Dél-Balatoni Kortárs Alkotóműhely programhét Kultúra.hu díjazottjaként 500 000 forint értékű médiacsomag-jutalomban részesült, melyet az alkotóműhely pop-up kiállításán vehetett át Tihanyban.

A nyitóképen a díjazott, Kármán Dániel és az alapítvány életre hívói, Horváth Ildikó és Varga Dávid.