A Dél-Balatoni Kortárs Alkotóműhely több mint klasszikus művésztelep, hiszen amellett, hogy minden feltételt biztosít az alkotáshoz, kapcsolatot teremt a fiatal tehetségek és a már sikeres, elismert kortárs művészek között. Az alkotóműhelyről a két alapítóval, Horváth Ildikóval és Varga Dáviddal beszélgettünk.

Mi volt a motivációtok, amikor belevágtatok az alkotóműhely megszervezésébe?

Varga Dávid: Már régóta érdeklődünk a kortárs művészet iránt, de saját alkotóműhely megvalósításának gondolata csak azután merült fel bennünk, hogy négy éve Szóládon minifesztivál szervezésében vettünk részt. Az eseményre előadóművészek, főként zenészek érkeztek, akik egy héten át előadásokkal szórakoztatták a helyi közönséget. Az esemény fő szervezőjével arra jutottunk, hogy ezt a fesztivált ki lehetne nyitni a többi művészeti ág felé is.

Horváth Ildikó: Sokat beszélgettünk ismerősünkkel, Lengl Orsolya festőművésszel arról, hogy van-e létjogosultsága új művésztelep létrehozásának. Ő pedig nagyon lelkes lett, és sokat segített, jó hátteret biztosított az alkotóműhely arculatának kialakításához. 

Melyek voltak a legfőbb célkitűzéseitek, amikor ebbe a projektbe belevágtatok?

Dávid: Az egyik fő vezérlőelv az, hogy minden olyan feltételt megteremtsünk, ami a békés és nyugodt alkotáshoz szükséges. A hozzánk érkező művészek minden költségét: a szállást, az étkezést és az alapanyagokat az alapítvány finanszírozza. Úgy látjuk, ez kiszélesíti a résztvevők körét.

Ildikó: Fontos volt az is, hogy az alkotóműhelyre ne csak meghívásos alapon, hanem pályázat útján is be lehessen kerülni. Ha bárki jelentkezhet, akkor azoknak is adódhat esélyük, akik csak most indulnak el ezen a pályán. Hozzánk tehát nemcsak olyanok érkezhetnek, akik már ismert, befutott művésznek számítanak, hanem olyanok is pályázhatnak, akik még az utolsó éveiket töltik az egyetemen vagy főiskolán.

Dávid: Kezdettől fogva célunk, hogy az alkotóműhely az együtt gondolkodás, a szakmai diskurzusok helyszíne legyen. Hogy fokozatosan olyan kortárs művészeti gócpont alakuljon ki itt, ami mind a művészek, mind a szakmabeliek és az érdeklődők számára értéket képvisel.

Milyen tapasztalatokat hozott magával az első év?

Ildikó: Az első alkotóműhelyünkre húszan-huszonöten jelentkeztek. Az érdeklődésnek ez a mértéke meglepő volt számunkra, és nagyon lelkesek lettünk tőle. Az első hét jól sikerült, remekül éreztünk magunkat. A művészekkel szervesen együtt léteztünk, a tábor végén pedig mindkét fél összegezte a benyomásait, ami sokat segített bennünket a későbbiekben. Annyira jó kapcsolatunk alakult ki a művészekkel, hogy a mai napig visszajárnak a művésztelepre. Mivel már az első alkalommal is rendkívül jó volt a tábor dinamikája és visszhangja, egyre motiváltabbak és elszántabbak lettünk.

Milyen forrásaitok vannak a projekt finanszírozására?

Dávid: Minden szervezet csak annyira tud hatékony lenni, amennyire fenntartható. Eddig magánadományokból finanszíroztuk a művésztelepet, de most már arra törekszünk, hogy megtaláljuk azokat a személyeket és vállalatokat, akik és amelyek társadalmi szerepvállalásként rendszeresen támogatnák az alapítványunkat.

Ildikó: Létrehoztuk az IrodART projektet, amelyre a társadalmi szerepvállalást fontosnak tartó vállalatok jelentkezhetnek. E cégek irodahelyiségeit, tárgyalóit támogatási összegért cserébe negyedévente kortárs művészeti alkotásokkal díszítjük fel. A projekt során nemcsak a cégeknél dolgozók munkahelyi környezete szépül, hanem a szükséges információk eljuttatásával annak a lehetőségét is megteremtjük, hogy az alkotók és az adott vállalat dolgozói, vezetői kapcsolatba léphessenek. A művészek így hatékonyabban tudnak eljutni a potenciális vásárlóréteghez, és közben a kortárs művészet sokak számára válik hozzáférhetővé.

Az alkotóműhely helyszíne Szólád. Mit ad a falu a művészeknek, és a helyiek hogyan gazdagodnak a művésztelep által?

Dávid: Szólád kis falu, mindössze 550-en lakják. A Balaton közelsége teszi vonzóvá a fiatalok számára, de a szoborparktól a löszpincesorig helyben is számos látnivaló van. Nagyon aktív közösség lakja: évente számos olyan eseményt szerveznek ott, amiken a falu minden korosztálya részt vesz. 

A helyi közösség lelkessége, aktivitása az alkotóműhely közben is megmutatkozik: nyitottak és támogatók, rendszeresen felkeresik a művészeinket, és az alkotótelepet záró kiállításra is ellátogatnak.

A korábbi években jöttek hozzánk olyan művészek, akik a helyiekkel együttműködve, együtt gondolkodva alkottak. Tavaly például az egyik iparművész résztvevőnk egy helyi keramikus műhelyében véglegesítette a munkáját. Egy másik alkotó pedig az idősebb szóládi lakosok múltbéli történeteiből inspirálódva készített akvarelleket.

Ildikó: Hiszünk abban, hogy az alkotóműhely olyan szellemi közeget jelent, amely vonzóbbá teszi a falut az emberek számára, ezzel teret nyit a település fejlődése számára. Idén az alkotóműhely hivatalosan is bekerült a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa programsorozatba, ami nemcsak nekünk, hanem a falu művészeti életéhez is jelentős többletet ad.

Hogyan döntitek el, hogy az adott évben kik vehetnek részt a művésztelepen?

Ildikó: Mivel kiemelkedően fontos, hogy magas szakmai színvonalat hozzunk, a kritériumaink eléggé szigorúak. A beérkezett munkákat mindig szakmai zsűri értékeli. Idén Kosinsky Richárd művészettörténész, a Kogart Művészeti Alapítvány művészeti igazgatója, Kondor Attila festőművész, animációsfilm-rendező, Batykó Róbert festőművész, dr. Boros Áron, az MKB Consulting Zrt. vezérigazgatója, valamint az Alapítvány Tiszteletbeli Elnökségének az elnöke és Rózsás Elemér, Szólád község polgármestere segített bennünket a résztvevők kiválasztásában. Először külön-külön értékelik a pályázatokat, majd közösen határozzuk meg, hogy kik vehetnek részt a műhelyen. Ez általában nyolc-tíz fő. A tapasztalataink azt mutatják, hogy ennyi ember még jól együtt tud dolgozni, mert jó a csoportdinamikájuk. 

Kik az idei év résztvevői?

Dávid: Domokos Berta, Erdős Mária Éva, Gresa Márton, Kármán Dániel, Koltay Dorottya Szonja, Kusnyar Eveline, Rónai Viktor Károly, Szepesi Dóra Anna, Törteli Lilla és Váradi Violetta. A jelentkezők az ország minden részéből érkeznek. Magyarország legismertebb művészeti egyetemein tanuló vagy ott végzett alkotók, a korosztályuk kiemelten tehetséges képviselői érkeznek hozzánk, akik legtöbbször számos egyéni kiállítással és szakmai díjakkal büszkélkedhetnek.

Mik az elvárásaitok az alkotókkal szemben?

Ildikó: Úgy gondoljuk, hogy a művésztelep a fejlődés fontos terepe lehet, de ehhez az kell, hogy a részt vevő alkotók művészileg kihívás elé kerüljenek. Az a cél, hogy a legjobbat akarják kihozni ebből az időszakból. 

A résztvevőket mentorprogram is segíti. Mi ez pontosan, és mit tud nyújtani a számukra?

Ildikó: Azt tapasztaljuk, hogy habár az egyetemi vagy főiskolai művészeti oktatás nagyon erős szakmai alapot ad a művészeknek, arra is szükségük van, hogy sikeres művészektől személyes támogatást kapjanak. És tanácsokat ahhoz, miképpen érvényesülhetnek a művészeti színtéren. A művészeti siker ugyanis több elemből áll össze, és a kirakósnak csak az egyik eleme a tehetség. Mi abban szeretnénk a résztvevőknek segíteni, hogy az egyéni hangjuk megtalálásán és a szakmai fejlődésükön túl önmenedzselési ismeretekhez is hozzásegítsük őket.

Dávid: A mentorprogramunkat tavaly indítottuk el. Akkor Kondor Attila segítette a résztvevőket, idén pedig Batykó Róbertet kértük fel. Mindketten befutott alkotók jelentős kiállításokkal, és fontos szakmai díjakkal rendelkeznek.

Ildikó: A mentort is a szakmai zsűrivel egyeztetve választjuk ki, és már a személyének ismeretében határozzuk meg az adott év tematikáját. Az alkotóműhely teljes ideje alatt jelen van, folyamatosan segíti az alkotófolyamatokat, és esténként a tapasztalatairól, a sikereiről, a pálya buktatóiról, kihívásairól mesél. A résztvevők pedig a többiek elé tárják a munkásságukat. Az itt kialakuló kapcsolatok később is megmaradnak, vagyis a résztvevőink bekerülnek abba a kapcsolati hálóba, amelyben találkozhatnak a művészet iránt fogékony és vásárlóképes kereslettel.

Mi az idei év témája?

Dávid: Így fogalmaztuk meg: Festészet a technológia és az információ korában: Hogyan viszonyulhat a festészet mint alapvetően analóg műfaj a 21. század kihívásaihoz?

A szakmai diskurzusok mellett közösségi programokat is szerveztek erre a hétre.

Dávid: Az a célunk, hogy a művészek és az érdeklődők találkozhassanak egymással, ezért vannak olyan programelemek, amelyeken előzetes regisztrációt követően bárki részt vehet. Az érdeklődők betekinthetnek az alkotási folyamatba, beszélgethetnek a művészekkel. Két alkalommal gyerekfoglalkozások is lesznek, amelyeken művész foglalkozik a kicsikkel.

Az alkotóműhelyt kiállítás zárja.

Dávid: A korábbi években Szóládon mutattuk be az elkészült munkákat, az idei kiállítás azonban nagyobb helyszínen lesz. Augusztus 14-én 11 órától Tihanyban, a Piac Placcon állítjuk ki a műveket. Ezen az eseményen az alkotók is részt vesznek, így az érdeklődők nemcsak a képeikkel, hanem velük is találkozhatnak. 

Mi lesz az elkészült munkák sorsa?

Ildikó: Ahogy más művésztelepek esetében is, az alkotóműhely végén az elkészült munkák közül egy-egy darab az alapítványunkhoz kerül. Ezekkel a művekkel gyarapszik a Szóládi Művészeti Park és Kortárs Gyűjtemény. Az a célunk, hogy idővel állandó kiállítóhelyet hozzunk létre a műveknek, ami bárki számára látogatható. 

Milyen terveitek vannak a következő évekre?

Dávid: Azt szeretnénk, hogy az alkotóműhely jövőre már kéthetes és nemzetközi lenne. A hosszú távú víziónk az, hogy a művésztelep a nemzetközi vénához csatlakozó színtér legyen. Törekszünk arra is, hogy húsz-negyven év múlva úgy tekintsenek majd vissza a Dél-Balatoni Kortárs Alkotóműhelyre, mint amely sok alkotó pályájának alakulásában bizonyult meghatározónak.

Képek forrása: Dél-Balatoni Kortárs Alkotóműhely