Kásler: 2010 óta 890 milliárd forint összértékű kulturális beruházás indult el

Kásler Miklós kiemelte, hogy a magyar kormány kiemelt célként kezeli a nemzeti kultúra ápolását és megerősítését. Ezt mutatja, hogy Magyarország a GDP 1,3 százalékát fordítja kulturális kiadásokra, ami messze a legmagasabb egész Európában.

Mint hozzátette, 2010 óta 103 kulturális beruházásról döntött a kormány, ezek várható bruttó összértéke az Országos Monitoringrendszer adatbázisa alapján 889,9 milliárd forint.

A kulturális beruházásokra eddig megítélt forrás több mint 596 milliárd forint, ebből az Emberi Erőforrások Minisztériumának felelősségébe tartozó beruházásokra mostanáig megítélt támogatás 136,3 milliárd forint.

A kormány 2021-ben a kulturális ágazati beruházásokra 49,4 milliárd forint többlettámogatásról döntött – közölte a miniszter.

 Mint elmondta, a
kulturális ágazat fejlesztési programja és tervei egyaránt kiterjednek az
országos feladatkörű, kiemelt nemzeti intézményekre és a vidéki kulturális
intézményekre, szervezetekre. A beruházások mintegy kétharmada vidéken,
egyharmada a fővárosban valósul meg, a kultúra minden ágát lefedve.

Az országos feladatkörű intézmények között a miniszter megemlítette a Magyar Állami Operaház Andrássy úti palotájának rekonstrukcióját, az Operaház új Műhelyházának kialakítását, a Magyar Nemzeti Múzeum megújítását (első lépésként a Múzeumkert helyreállításával), a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) erdélyi tájegységének megépítését, továbbá a Budai Vigadó rekonstrukcióját.

A vidéki fejlesztéseket elsősorban a Modern városok program kulturális beruházásai (a megyei jogú városokban), a Makovecz Imre életművének megőrzésére irányuló program 30 projektje, valamint a kiemelt társadalmi igényeket megjelenítő, főleg kisvárosokban és kistelepüléseken megvalósuló beruházások képviselik – hangsúlyozta.

Kásler Miklós felidézte, hogy 2010-ben a kulturális
beruházások terén is új célok fogalmazódtak meg: mindenekelőtt a nemzeti
értéket jelentő, kiemelkedő jelentőségű műemlékek és kulturális intézmények
felújítása lett az elsődleges cél. Ezek sorában kiemelte a Várkert bazár
rekonstrukcióját, a Honvédségi Főparancsnokság épületének állagvédelmét, a
Zeneakadémia rekonstrukcióját, a pesti Vigadó teljes körű felújítását, valamint
az Erkel Színház felújítását és újranyitását.

Egyedülálló kezdeményezésként indult 2011-ben a Liget Budapest projekt, melynek keretében megkezdődött a Városliget épített és természeti környezetének fejlesztése, egyúttal a kulturális intézményhálózat emblematikus intézményeinek megújítása.

Mint hozzátette, előkészítési-tervezési fázisban van a
Közlekedési Múzeum és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ új helyszínen való
megépítése, a Nemzeti Táncegyüttes állandó játszóhelyének előkészítése, az
Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója, a Magyar Nemzeti Levéltár főépületének és
Lángliliom utcai épületének korszerűsítése, bővítése, míg döntés-előkészítés
alatt áll a Magyar Természettudományi Múzeum egységes elhelyezése Debrecenben.

Kásler Miklós elmondása szerint a kormányzat kiemelt
céljának tekinti a magyarság közös gyökereinek kutatását, a nemzeti identitás
megerősítését. Ezzel a céllal kezdte működését 2019-től az Emmi által
irányított Magyarságkutató Intézet is, amelynek feladatai közé tartozik az
Árpád-ház genetikai hátterének feltárása, a székesfehérvári osszárium kutatása,
a Hunyadi-ház genetikájának meghatározása és a Kárpát-medence népességének
archeogenetikai vizsgálata is – közölte a miniszter.

Nyitókép: MTI/Kovács Attila