Miután a II. világháborúban Németország 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, a magyar katonai vezetés egyre erősödő nyomást gyakorolt a kormányra, a háborúba történő mielőbbi bekapcsolódás érdekében. Bárdossy László miniszterelnök már június 23-án elfogadtatta a diplomáciai viszony megszakítását. Hivatalosan a németek nem igényelték a magyar hadsereg háborús részvételét, és Horthy kormányzó és Bárdossy sem hajlott az önkéntes csatlakozásra. Kassa, Munkács és Rahó városát 1941. június 26-án, délkeleti irányból érkező, majd ugyanarra távozó, felségjel nélküli repülőgépek 13 órakor 29 középsúlyú bombával támadták meg. A légitámadásnak 32 halálos áldozata volt. A hadsereg hivatalos közlése szerint a bombázást szovjet gépek hajtották végre. Ezt a politikai vezetés elfogadta és Horthy még a kormány döntése előtt parancsot adott megtorló bombázásokra szovjet célpontok ellen. Krúdy Ádám kassai repülőtér-parancsnok jelentését, aki német típusú gépeket ismert fel, Bárdossy mind az államfő, mind a parlament előtt eltitkolta. Ezután a kormány kimondta a hadiállapotot. A döntést Bárdossy június 27-én jelentette be a képviselőházban - holott a hadüzenet a parlament joga volt. A támadás elkövetői azóta sem ismertek. Olyan vélemény is van, hogy esetleg német akció lehetett a román légierő bevonásával - a célból, hogy a magyar hadvezetőséget a Szovjetunió elleni támadásra bírják. Az eltelt évek során több tanulmány foglalkozott a kérdéssel, de azt egyértelműen megoldani nem tudták.
