A budai Vár igazi ékszeres ládikája rejtőzik a budavári lakónegyedben, a Dísz téren. A budavári De la Motte?Beer-palota egyemeletes barokk épület, amely már nyitva áll a közönség előtt. Mint írják: az 1780-as évekbeli, késő rokokó és kora klasszicista, bibliai jeleneteket ábrázoló díszítőfestése egyedülálló a várnegyed lakóházai körében. Milyen titkokat rejt? Hogyan éltek a budai előkelő polgárok? Mit tartalmazott egy 18. századi patika? Ezt mind megtudhatjuk, ha ellátogatunk a palotába.
Mária Terézia mérnöke
A De la Motte?Beer-palota középkori alapokon nyugszik. A 17. századi romos középkori házat Schulz János Lőrinc asztalosmester és neje vásárolta meg, és felépítették a mai palota földszintes elődjét. A Schulz családtól a francia származású De la Motte des Aulnois Ferenc Károly Jácint császári mérnökkari alezredes és neje, Neuner és Hochenberg Krisztina vásárolta meg az épületet 1760-ban. A palota központi elhelyezkedése a tulajdonosok fontos társadalmi szerepére is utalt: Mária Terézia az ezredest bízta meg a budai Vár rekonstrukciós mérnöki munkáival. A palota kiépítése azonban a következő tulajdonos érdeme: 1773-ban a De la Motte család eladta az épületet Beer József Kajetán katonai gyógyszerésznek, Buda egyik leggazdagabb polgárának, több gyógyszertár és lakóház tulajdonosának, aki akkor már egy évtizede megnyitotta patikáját a ház földszintjén ? olvasható a Forster Központ oldalán.
A patikus és családja csokoládékészítéssel egészítette ki jövedelmét, 1764-ben született fia, Beer János Nepomuk orvosi tanulmányokat folytatott, utóbb Buda város orvosa, majd főorvosa, a pesti egyetem rektora, az orvosi kar dékánja lett. Az egykori barokk lakótérsor ma két irányból közelíthető meg. Az egyik útvonal a lépcsőházi előtérből, az egykori ?nyári ebédlőből? vezet a ?téli ebédlőbe?, ez volt az eredeti bejárat. A másik útvonal a tornácról nyíló előszobából visz a hálószobába. Ebből a kis előszobából lehetett megközelíteni a gardróbhelyiségeket, a barokk konyhát és a kamrát ? ahol a korabeli tisztálkodáshoz szükséges fürdődézsát is elhelyeztek.
Tükrök között
A Belső-Józsefvárosban, a Nemzeti Múzeum háta mögött az 1860-as évektől kezdődően épült ki a palotanegyed. A főleg neoreneszánsz, később neobarokk stílusú épületeket a legnevesebb arisztokrata családok számára emelték, a legtöbbet az 1870?1880-as években.
A Nemzeti Múzeum mögött húzódó téren áll az ország történetében a 18. század óta fontos szerepet játszó Festetics család városi palotája. Az épület megőrizte eredeti képét. Az otthon a 19. századi magyar építészet egyik legnagyobb formátumú magyar építészének: Ybl Miklósnak az alkotása, amely jól passzol a múzeum körüli mágnás-negyedbe. A belső dekoráció, a tükörterem, a márványterem vagy a lépcsőház is jól tükrözi a mára eltűnt arisztokrata életformát ? olvasható a Festetics Palota oldalán. A termek otthont adnak rendezvényeknek, esküvőknek, és egy-egy városnéző csoportnak is kinyitják kapujukat.
Az uralkodó is meglátogatta
Az egykori Wenckheim-palota ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főépületének ad otthont. Az impozáns otthont Wenckheim Frigyes gróf építtette a családja számára, a múlt századvég ismert arisztokratája 120 ezer holdas nagybirtokos és országgyűlési képviselő volt. A gróf halála után az örökösök a fővárosnak adták el az épületet, majd az átalakításokat követően a főváros könyvtára kapott benne helyet, ám egy részét ma is megőrizték a régi pompájában.
A palota neobarokk stílusban épült, neoreneszánsz elemekkel tarkítva, de megjelenik benne a rokokó és a biedermeier is. Belsejére a XV. Lajos-féle stílusirányzat a jellemző. A főkapun át az előcsarnokba lehet jutni, ahol a boltozatot hordozó négy díszes oszlop között márványlépcső vezet a magasföldszintre ? olvasható a könyvtár oldalán. A magasföldszinten a háromkarú főlépcső következik, melynek alsó karját szakállas törpék tartják. A barokk pompát idéző lépcsőházból három irányba nyílnak az ajtók. A középső a fogadóterem, míg jobbra az arany-, balra az ezüstszalon található. Utóbbiból a kis táncterem nyílik gyönyörű kandallóval, abból pedig a nagy táncterem hatalmas, földig érő tükrökkel. A kettő közötti karzaton volt a zenekar helye, amely innen mindkét irányba játszhatott. A nagy táncterem új léptéket jelent az előzőekhez képest, mind méretében, mind a díszítés gazdagságában. Nem is csoda, hogy 1889-es megnyitása óta az egyik legszebb palotaként tartották számon. Tánctermeiben egyszerre ötszázan fértek el, tágassága és gazdagsága udvarképessé tette: az uralkodó is megfordult itt.
A látogatók megcsodálhatják még az egykori ebédlőtermet, a grófnői boudoirt, valamint az abból nyíló dohányzót is. Ezeknek a falát faburkolat fedi, színhatásuk sötét, ami erős kontraszt a szomszédos termek fehér-arany színvilága után. A dísztermek sorához csatlakoztak korábban kisebb étkezők, a dohányzóhoz a grófnő privát helyiségei. A gróf lakosztálya a földszinten helyezkedett el.
A hátsó szárnyban, illetve a második emeleten a személyzet lakóhelyiségei, illetve a konyha és egyéb kiszolgáló funkciók kaptak helyet. Ma ezekben a terekben folyóiratokat, gyűjteményeket, szépirodalmat olvashatunk.
Milyen volt fénykorában a Vár?
A Budavári Palota E épületében nyílt kiállítás is ?időutazásra? hívja a látogatókat. A budai Várhegy déli részén a 14. századtól épült ki a királyi rezidencia. A múzeum legalsó szintjén, a 700 éves történet első korszakaként a középkori királyi rezidencia történetét mutatják be, amelyhez a 14?16. századi palota feltárt és helyreállított épületrészei kapcsolódnak ? olvasható a Budapesti Történeti Múzeum oldalán, amely Vármúzeumában A Királyi Palota ? a kultúra vára című tárlatnak ad otthont.
A földszinten 1686-tól, a törököktől való visszafoglalástól az 1860-as évekig kísérik nyomon az épület kiépítését. A kiállítás eddig olyan anyagot és történetet tár fel, melyet a mai napig nem ismert sem a szakma, sem a közvélemény. Hosszú évek kutatási eredményei elevenednek meg a kiállított tárgyak, képek, fényképek, festmények nyomán ? írják. A palota változatos történetét építészeti tervek, látképek, fényképek, a palota egykori dekorációjának és berendezésének itt-ott megőrzött emlékei és rekonstrukciós részletek idézik fel.
A ma a múzeumot befogadó, legkorábbi barokk épületmag Mária Terézia idején országos közadakozásból jelentősen kibővült. A középszárny udvari oldalán a díszterem/trónterem, a főtengelyben, az átellenes dunai oldalon az uralkodópár hálószobája kapott helyet. A kétemeletes épület tetőzetében a palota két legfőbb helyiségét felül kettős kupola jelezte, a rizalitokat manzárdtetők emelték ki. A kiállításon látható többek között az audiencia terem aranyozott karosszéke és támlásszéke, valamint a korabeli lakók porcelánjai, arcképei és egyéb tárgyai is.
Forrás: nemzetimuemlek.hu/fszek.hu/festeticspalota.hu/btm.hu
