(MTI) - Almási István alpolgármester elmondta: az Emlékpont 198 millió forintból megvalósított látogatóbarát fejlesztését az Európai Unió csaknem 160 millió forinttal támogatta. A beruházás keretében egy 115 négyzetméteres időszaki kiállítóhellyel, látogatóbarát szolgáltatásokkal és egy több mint hetven négyzetméteres raktárral is bővült a XX. század második felének vásárhelyi történelmét bemutató közgyűjtemény.
Az új épületszárny terveit - a főépületet, illetve a budapesti Terror Háza Múzeumot is jegyző - F. Kovács Attila Kossuth-díjas építész készítette el.
Mint arra Almási István rámutatott, az Emlékpont állandó kiállítása egyedülálló a magyar múzeumi palettán, hiszen egy város néz szembe saját múltjával az intézmény falai között. Az új épületszárny azonban lehetővé teszi, hogy az állandó tárlat mellett időszaki kiállításoknak is helyet adjon a múzeum.
Az első ilyen kiállítás, amely a Magyar kultúra napján nyílik meg, a katyni mészárlás eseményeivel, borzalmaival ismerteti meg a látogatókat.
Karol Biernacki, a Szegedi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, a tárlat kurátora elmondta: a kiállítás végignézése akár egy másfél órás elmerülés is lehet a történelemben. A tárlat 48 molinóból áll, és nemcsak magáról a mészárlásról szól - amikor a második világháború idején a szovjetek több mint húszezer elfogott lengyel tisztet és civilt öltek meg -, de bemutatja Lengyelország két világháború közötti történetét, a szeptemberi hadjáratot, a lengyel katonák fogságba esésének történetét és a tábori életet is.
A molinókból álló tárlat - amelyet korábban már láthatott a budapesti Terror Háza Múzeumban a közönség - Hódmezővásárhelyen olyan tárgyi emlékekkel is kiegészül, melyek az egykori kivégzettek sírjaiból kerültek elő - tette hozzá Karol Biernacki, hangsúlyozva: nagyon fontos, hogy az emberek lássák, a katyni mészárlás nem lengyel ügy, hanem az egész emberiséget érinti, "hiszen közönséges népirtás volt, amiről beszélni kell".
A tárlat március 15-ig látható majd Hódmezővásárhelyen.
