Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményének imádságos könyvei visszavisznek minket egy másik kor hétköznapjaiba. A spirituális tartalmon túl szépen megragadható bennük egy-egy középkori ember vagy közösség belső, lelki élete, gondolatvilága.

A Széchényi Könyvtár Kézirat- és Régi Nyomtatványok Tára számos 15–16. századi imádságos könyvet őriz. Mint Korondi Ágnes, az intézmény kutatója elmondta, az imakönyvek ebben a korban mindig tükrözik azoknak a közösségeknek vagy magánembereknek az igényeit, amelyeknek vagy akiknek a megrendelésére készültek, ezért rendkívül változatos a minőségük, a kiállításuk és olykor a tartalmuk is.

A könyvtár gyűjteményében vannak díszes franciaországi és németalföldi hóráskönyvek, amelyek gazdagon illusztrált, sokszor egészen pici könyvecskék, amelyek előállításába rengeteg szakértelem és művészi inspiráció épült be. Másrészt vannak egészen ad hoc jelleggel létrehozott, néhány leveles-lapos kéziratocskák, akár egy nyomtatvány előzéklapjaira bemásolt imafüzérek, amelyek egy adott ember számára voltak valamiért fontosak. Ezek között középúton helyezkednek el azok az alig díszített magyar és német nyelvű imakönyvek, amelyek főként a 15. században, a 16. század elején készültek valamilyen közösség vagy magánember napi használatára. Ezek nem a megjelenésük, hanem a szövegeik miatt fontosak, hiszen olvasóik életébe illeszkedve a korabeli spirituális igényekhez igazodtak, és a mindennapokban megvalósítható lelkiséget közvetítették.

Az egyik legkorábbi magyar nyelvű imakönyv a Kinizsi Pál feleségének készült Festetics-kódex, ami a nyelvemlékkódexek között kivételesen igényesen kiállított, drága kézirat, ugyanis pergamenre másolták, és több lapját gazdagon díszítették. Különösen a kezdő oldalai ismertek, ahol Szűz Mária a kis Jézussal nagyon szép, növényi ornamentikával díszített keretben, Napba öltözött asszonyként szerepel.

Az írás a Magyar Kultúra magazin 2023/5. számában jelent meg. Fizessen elő a lapra, hogy havonta, első kézből olvashassa!

A kódex díszítése a budai udvarban készült humanista kódexek stílusát követi. Ez a kézirat a nagyvázsonyi pálos kolostorban készült, amit Kinizsi Pál alapított, így a szerzetesek hálaajándékképp adták a feleségének. A kódex különféle latinból fordított, eredetileg egyházi közegbe készült liturgikus szövegek gyűjteménye. Fő tartalmi egysége a zsoltárokból, a zsoltárokat keretező antifónákból, himnuszokból, responzóriumokból és könyörgésekből felépülő Mária kis zsolozsmája. Emellett Máriához és Istenhez intézett úgynevezett magánimák vannak benne.

Egyik érdekessége, hogy a magánimák között egy „Pál uram betegségére” alkalmazandó imát is tartalmaz, Kinizsi ugyanis jóval idősebb volt a feleségénél, és amikor ez a kódex készült, már nagybeteg volt. A nyelvemlékkódexek közül érdemes megemlíteni a Gömöry-kódexet is, ami egy jóval kevésbé díszített, a sok változó íráskép miatt kevésbé rendezettnek tűnő darab. A margitszigeti domonkos rendi apácák másolták saját használatra. Több apáca neve is belekerült, többek között a feltételezhető tulajdonosé, Krisztináé, vagy a jó néhány ima kéréseiben is felbukkanó Katerináé. Ez a Katerina talán azonosítható Legéndy Katóval, aki a margitszigeti kolostor egyik első magyarul író női scriptora lehetett.

A Gömöry-kódex imádságai nem annyira szorosan liturgikusak, mint a Festetics-kódex zsolozsmaszövege, hanem egyrészt olyan liturgikus alkalmakhoz kötődnek, mint az áldozás vagy a gyónás (ezekre előkészítő imák), másrészt Krisztus és Mária szenvedéseiről, a passióról szólnak. Legtöbbjükhöz bevezetőt is csatoltak, amiből az imádság felhasználásáról tudunk meg információkat. Sokukban a pápai búcsúk ígérete is benne foglaltatik úgy, hogy ha ezt az imádságot valaki napi vagy heti rendszerességgel elmondja, akkor ez vagy az a pápa elenged a purgatóriumi büntetéséből néhány száz, ezer, tízezer évet.

Látszik, hogy az apácák nemcsak az életüket igyekeztek Istennek tetsző módon élni, hanem arra is törekedtek, hogy haláluk is megfeleljen az egyház előírásainak, meggyónjanak, áldozzanak, felvegyék az utolsó kenetet, így minél előbb üdvözülhessenek. Van olyan imádság is, amiben azt kérik, hogy hozzátartozóik túlvilági büntetéséből engedjenek. A hasonló imakönyvekben a másolók, köztük Katerina is gyakran kérik az olvasót, hogy értük is mondjon egy imádságot. A korabeli imákban megfogalmazott további kérések vonatkozhatnak általánosabb lelki jókra is (például bűnbánat, az Isten felé fordulás, vagy hogy Krisztus adja meg az illetőnek, hogy teljes szívéből szerethesse őt, követhesse a tanításait), de időnként egészen konkrét dolgok is megjelennek.

A teljes cikk a Magyar Kultúra magazin 2023/5. számában olvasható.

Nyitókép: Éberling András