A régészek folyamatosan új felfedezéseket tesznek Pompeji ősi városában, amelyet a Vezúv Kr. e. 79-es kitörése pusztított el, betemetve és így konzerválva a települést. A 16. század végén fedezték fel újra, 1997 óta az UNESCO világörökség része is. A kutatók a közelmúltban vemhes teknősbékát, gyerekeknek szánt graffitiket, pizzára emlékeztető lepénykenyér-festményt és a trójai háborúhoz köthető mitológiai szereplőket ábrázoló freskókat is találtak a területen.
A mostani felfedezésről azt gondolják, hogy egy ókori római szentély lehetett, ahol rituális tevékenységek zajlottak, és amiben szent tárgyakat is elhelyeztek. A falakat ritka kék színre festették, amelyeket a négy évszakot reprezentáló női alakok, valamint a mezőgazdaság és a pásztorkodás allegorikus ábrázolásai díszítik.
A szoba körülbelül nyolc négyzetméteres, amelyben a régészek bútorokat és 15 amforaként ismert edényt, két bronzkancsót és két bronzlámpát is találtak. Ezenkívül építőanyagok is előkerültek, amelyeket valószínűleg felújításokhoz használtak, valamint üres osztrigahéjak is, amelyeket a feltételezések szerint ledaráltak és a habarcshoz, valamint a vakolathoz adtak.
Az ásatás, amely ehhez a mostani felfedezéshez is vezetett, egy nagyobb projekt része. Ennek célja egy hatalmas terület feltárása, amely 1070 lakóegységben több mint 13 000 szobát foglal magában.
