A dél-alföldi tanyavilágban játszódik az előadás, amely Pipás Pista különleges karakterét mutatja be a nézőnek. Jelent valamiféle pluszt a színész számára helyi vonatkozású darabban szerepelni?
Pipás Pistáról tudni kell, hogy valós személy volt, és nem csupán a színműben élt Szeged környékén. A történetét itt, a szülővárosomban mindenki ismeri. Nagyon sokfélét beszélnek erről a nőről, aki férfiként élte mindennapjait, és így igyekezett megkeresni az étel és lakhatás árát, lehetőségét. Erős, magas asszony volt. Férfiruhában járt, melynek egyik oka az volt, hogy, így tudott több pénzt kapni a napszámos munkáért. Megoldásokat keresett az élethez, számára ez volt az egyik járható út. Valóban ad egy sajátos lelki pluszt, hogy itthon, azoknak az embereknek meséltük el először a történetét színpadon, ott, abban a dél-alföldi kultúrvilágában, ahol élt.
Mennyire épít a darab a szájról-szájra terjedt, elmesélt anekdotákra?
A korral, a bűnökkel, a nő sorsával szembesít az előadás: elmeséli Pipás Pista történetét, de természetesen nem egészében. A művészi szabadság, a fantázia is helyet kap, hogy a színházi dramaturgia követelményeinek megfelelően épülhessen fel az előadás. Mégis mindent megmutatunk, amit tudni érdemes erről a különleges asszonyról.
Nem először bújik férfi szerepbe a pályája során ? a Vígszínház Angyalok Amerikában című előadásában is megtette ? most pedig igazán érdekes személyt mutat meg, akiben összesűrűsödik a férfi és nő. Nagyobb kihívás ez a ?kombinált? karakter, mint egy női szerepet eljátszani?
Minden szerep felé ugyanazzal a nyitottsággal, lendülettel és tanácstalan kíváncsisággal igyekszem közelíteni, így ebből a szempontból nem volt nagyobb a kihívás vagy érdekesebb a feladat az eddigiekhez képest. A különlegességet talán az jelentette, hogy míg általában az általam ismert nőket szoktam megkeresni egy-egy figurában, most a férfit kellett felkutatnom magamban. Felejthetetlen és nagyon szép kaland volt, legfőképp azért, mert édesapám számos, bennem rejlő vonása bukkant így elő.
Mennyire adhat választ Pipás Pista tetteire, ha a női betyár szerepével ruházzuk fel az egyre gyűlő gyilkosságok után? Mit gondol erről az, aki a bőrébe bújva tapasztalja meg a sorsát?
Abban a korban, abban a társadalmi és egzisztenciális közegben, a mérhetetlen nyomorban, amelyben ő élt, egészen másként gondolkodtak a bűn fogalmáról. A mi társadalmunkban a gyilkosság nyilvánvalóan bűnnek számít, és én magam sem gondolom ezt másként. A feladatom, hogy megtaláljam a karakter igazságát, a motivációit, és ebben segít a múltja: 13 éves volt, amikor megerőszakolták ?talán ezért megismert utat megoldásként. Felmenthetnénk azzal, hogy csak azokat a férfiakat bántotta, akik megalázták, verték, erőszakolták a feleségeiket, hívhatnánk női betyárnak ? aki igazságot tett? - de ez már egy érdekes filozófiai vita a bűn fogalmáról.
Régi legendát ?néz újra? a közönség a színpadon, vagy megszólítva érezheti magát a mában is?
Ma Magyarországon vagy bárhol a világban rengetegen élnek, valóságos és létező, szinte kiút nélküli mélyszegénységben. Ez az állapot sok mindent megváltoztat az emberben. Megoldásokat kell találni, hiszen minden nap hallhatjuk, a híradásokban, hogy ételért, ruháért ölnek, akár a hozzájuk hasonlóan szegényemberek életét veszik el. Sajnos ebből a szempontból aktuális, élő problémával foglalkozik a történet.
A műfaj tanyawestern és zenés játék: látszólag ellentmondó a két fogalom, hogyan fér meg egymás mellett?
Számos műfajmegjelöléssel lehetne illetni, mint bármelyik színdarabot. Ez zenés játék ? mert szólnak benne szépséges, eredeti Dél-Alföldről származó népdalok. Western ? mivel a nép körében játszódik, a nép történetét meséli el. Illetve utóbbi annyit talán még jelez, hogy nem csupán drámára és szomorúságra számíthat a néző, hanem kacagni is fog az előadás közben.
Széles-Horváth Anna
