Kenneth Martin Follett 1949-ben a walesi Cardiffban született egy adóellenőr négy gyermeke közül a legidősebbként. Vallásos szülei eltiltották a mozitól és a tévétől, így könyvek olvasásával és történetek kiagyalásával szórakoztatta magát. 1967-től a University College of Londonban tanult filozófiát, itt ismerkedett meg a baloldal politikai eszméivel is. 1968-ban megnősült, a házasságból egy fia és egy lánya született. 1970-ben újságírói posztgraduális képzésre jelentkezett, gyakorló idejét egy cardiffi lapnál töltötte, majd a londoni Evening News kolumnistája lett. Munkáját egyre unalmasabbnak találta, így egy kisebb könyvkiadóhoz szerződött, és esténként, hétvégeken írni kezdett.
Kezdetben álnéven adta ki könyveit, amelyek egyre jobban fogytak, majd 1978-ban robbant be a Tű a szénakazalban című regényével, amely hatalmas nemzetközi sikert aratott. A kémregény hosszú ideig vezette a New York Times bestsellerlistáját, és kasszasiker volt az 1981-ben elkészült filmváltozata is Donald Sutherland és Kate Nelligan főszereplésével. Ezzel az egy könyvével több pénzt keresett, mint amennyit a kiadóban élete végéig kapott volna, így felmondott, és főfoglalkozású író lett. Sorra születtek meg sikerkönyvei: a szintén második világháborús Kulcs a Manderley-házhoz, a szovjet–afgán háború idején játszódó Kaland Afganisztánban, a nemzetközi terrorizmusról szóló Éden kalapácsa, a genetikával kapcsolatos Harmadik iker, az amerikai bevándorlókról mesélő Az ígéret földje és a Zérókód című izgalmas kémtörténet.
Bár felhagyott a kémműfajjal, ez mit sem változtatott műveinek cselekményességén: 1989-ben jelent meg leghíresebb műve, a Kingsbridge-sorozat első része, A katedrális, amelynek sikere még az írót is megdöbbentette. A több évszázadot átölelő mestermű egy kitalált angliai kisvárosban, Kingsbridge-ben kezdődik a 12. században. Vér, ármány és szerelem, hűség és árulás – a történet filmszerűen pergő, sodró lendületű cselekménye életre kelti a régi Angliát, és egy katedrális építése körül bonyolódik. A könyv folytatására csaknem húsz évet kellett várniuk az olvasóknak: 2007-ben jelent meg Az idők végezetéig, a harmadik rész, A tűzoszlop pedig 2017-ben került a könyvesboltokba. A következő évek termése az Évszázad-trilógia volt, amely a teljes huszadik század történetének bemutatására vállalkozott öt, egymással összekapcsolódó család életén keresztül. Első része, A titánok bukása az első világháború és az orosz forradalom, a második, A megfagyott világ a spanyol polgárháború és a második világháború idejére összpontosít; az utolsó, Az örökkévalóság küszöbén a hidegháború és az évszázad második felének eseményeibe kalauzolja el az olvasót. Később visszatért a szeretett Kingsbridge-hez, mert izgatta a szélesebb kontextus, hogy honnan jön a történet és hová fut ki: 2020-ban megjelent A katedrális előzménytörténete Egy új korszak hajnala címen, majd 2023-ban a sorozat ötödik része, A világosság fegyverei.
A hetvenes évek végén kezdett aktívan politizálni a Brit Munkáspártban – itt ismerte meg második feleségét, Barbarát, aki 1997–2010 között parlamenti képviselő volt, Gordon Brown kormányában pedig több tárcát is vezetett.
Ken Follett nagy háttérmunkával, komoly apparátus bevonásával írja történelmi regényeit. Ma a legnépszerűbb írók egyike, több mint 35 kötet szerzője, művei világszerte mintegy 190 millió példányban keltek el. Még szobra is áll Baszkföld fővárosában, Vitoria-Gasteinben annak emlékére, hogy részben a település székesegyháza ösztökélte A katedrális megírására. Az író feleségével a hertfordshire-i Stevenage-ben él, amatőr zenész is, basszusgitáron játszik. Gyakran jótékonykodik, közel tíz évig állt egy diszlexia ellen harcoló szervezet élén. A párizsi Notre-Dame-székesegyház leégése inspirálta, 2019-ben publikált könyvének bevételét egy bretagne-i gótikus katedrális helyreállítására szánta (mivel a párizsi székesegyház újjáépítésére már megvolt a pénz).
1979-ben Edgar Allan Poe-díjjal tüntették ki. Pályafutása során több egyetem is tiszteletbeli doktorának választotta; a The Welsh Academy és a National Academy of Writing tagja. 2018-ban II. Erzsébet királynő a Brit Birodalom Rendjének (CBE) parancsnoki rangjára emelte, és beiktatták a Royal Society of Literature (FRSL) tagjai közé. 2019-ben megkapta a Francia Köztársaság Irodalmi és Művészeti Rendjének tiszti fokozatát. Műveinek eredeti kéziratait, jegyzeteit, levelezését, vázlatait a Michigan állambeli Saginaw Valley State University őrzi.
Magyarországon 2002-ben járt először, hogy személyesen népszerűsítse akkor megjelent, Vadmacskák című regényét. 2009-ben Fótra látogatott, ahol bepillantott A katedrálisból készült tévésorozat forgatásába, majd 2011-ben Budapesten találkozott rajongóival az Aranykönyv-díj átvétele alkalmából, amelyet A titánok bukásával érdemelt ki a magyar olvasóktól. Új könyve várhatóan 2025-ben jelenik meg.
