?Most három olyan cseh művész alkotásaival ismertetjük meg a közönséget, akik Hrabal barátai voltak, kiállításaikat az író nyitotta meg, szerepeltek műveiben, illetve képeik illusztrációként megjelentek cseh Hrabal kiadásokban. A cím a kiállítást meghatározó szoros inter- és kontextuális kapcsolatra utal; s ennek jegyében a képek és a szövegek együtt jelennek meg a galéria terében. A megnyitót hagyományosan egy cseh kultúráról ? Hrabal és a képzőművészet címmel ? rendezett beszélgetés teszi teljessé? ? olvasható a közleményben. A megnyitót hagyományosan egy cseh kultúráról ? Hrabal és a képzőművészet címmel ? rendezett beszélgetés teszi teljessé. A beszélgetés résztvevői: Oldřich Hamera képzőművész, Hushegyi Gábor és Pataki Gábor művészettörténészek.
Bohumil Hrabal (1914?1997) világhírű cseh író, akinek szinte minden műve olvasható magyarul is. Nem telik el úgy év, hogy ne jelenne meg valamelyik könyvének újabb magyar kiadása, ne játszanák a mozik a műveiből készült filmeket, vagy ne mutatná be valamelyik színház egy írásának dramatizált változatát. Itthon eddig képzőművészként csak egészen szűk körben volt ismert, kevesen tudják, hogy az 1950?1960-as években Hrabal kollázsokat készített. Ezekből látható majd néhány a budapesti kiállításon.
Vladimír Boudník (1924?1969) az 1950-es években saját irányzatot alapított (explozionalizmus), amit ? a világon az elsők között ? utcai akciókon népszerűsített alkalmi közönségének. Az 1960-as években ? saját kifejezésével ? aktív és strukturális grafikákat készített. Hrabal egyik barátja, az 1950-es években nemcsak együtt dolgoztak a kladnói vasműben, és együtt laktak Prága egyik külvárosában, hanem kölcsönösen hatottak is egymás művészetére. Hrabal a Gyöngéd barbár című könyvében állított emléket barátjának. Boudník volt a főszereplője a Hrabal művéből készült Világ automatabüfé című filmnek. Az Óbudai Társaskör 2000-ben már rendezett egy Boudník és barátai című kiállítást, amit a cseh filozófus, Egon Bondy nyitott meg, a Gyöngéd barbárból ismert baráti társaság harmadik tagja.
Zden?k Bouše (1928?1997)Vladimír Boudník iskolatársa és barátja, a körülötte formálódó csoport tagja. Rendszeresen részt vett az 1950-es évek utcai akcióiban. A Hrabalról készített grafikái több kisebb kötetet illusztrálnak. A prágai Ztichlá klika Galéria az 1950-60-as évek prágai külvárosi undergroundját bemutató gyűjteményes tárlatain állította ki műveit, nemcsak Csehországban, hanem külföldön, Budapesten és Párizsban is. Első önálló tárlata az esztergomi Duna Múzeumban volt.
Oldřich Hamera (1943) Vladimír Boudník egyetlen tanítványa. Gyerekkora óta gyűjt ásványokat és megkövült őslényeket, illetve azok lenyomatait, s ezek lettek grafikáinak fő motívumai is. Prágai kiállításait gyakran Hrabal nyitotta meg. Egyik résztvevő tanúja az 1960?1970-es évek nem vagy félig hivatalos cseh kulturális életének. Művei először lesznek láthatók Magyarországon.
A képzőművészeti tiszteletadás mellett a színház kifejezőeszközeivel is tisztelegnek a cseh író előtt. Az Óbudai Társaskör a Színházi Világnap alkalmából felolvasószínházi köntösbe bújtatja március 27-én, csütörtökön este 7 órakor a náci megszállás idején játszódó, humorral-iróniával fűszerezett feledhetetlen történetet. ?A 804-es számú vonat most haladt át Kamenné Zbožin? állapította meg Bohumil Hrabal a forgalmistavizsgáján, fülét a sínekre szorítva. Talán ő maga Milo?, az ifjú forgalmista az élményeiről írt kisregényében, amely Jiří Menzel filmjének köszönhetően világhírűvé lett. Az esten közreműködik Borbély Alexandra, Elek Ferenc, Tasnádi Bence és Matisz Flóra.
