Képpé vált kísérlet

Grüner György Los Angelesben élő fizikus a kilencvenes évek elejétől gyűjti az 1945 után készült magyar képzőművészeti alkotásokat. ?Intellektuális? műgyűjtőként a természettudósok perfekcionizmusával, kitartóan keresi kollekciójának gazdagítására az újszerű formai motívumokkal, progresszív technikai megoldásokkal készült és szemléletmódjukban újszerű műtárgyakat ? közölte a múzeum az MTI-vel. ?Azon művészek, akik nem csupán esztétikus vásznakat festettek és nem csupán érdekes alakzatokat és formákat hoztak létre, hanem nyitottak voltak az újdonságok iránt, más szemszöget, újfajta ?előállítási technikákat? dolgoztak ki, vagy puszta erejükkel törték át a konvenciókat. Az innováció az, amely a tudomány és technika fejlődését, és amely, mintegy célként, a gyűjtő életét is meghatározta? ? idézi a múzeum az amerikai-magyar műgyűjtőt.

A kollekció legkorábban készült alkotásait az Európai Iskola, illetve a Galéria a 4 Világtájhoz művészcsoport egyes tagjainak 1946-1948 között készült művei alkotják. A gyűjtemény törzsanyagát a pályájukat a hatvanas években kibontakoztató művészek ? Bak Imre, Deim Pál, Fajó János, Gáyor Tibor, Haraszty István, Hencze Tamás, Hetey Katalin, Keserü Ilona, Konok Tamás, Maurer Dóra és Nádler István ? munkái jelentik, akik közül többen az Iparterv-csoport tagjaiként mutatkoztak be. A kilencvenes évek utáni magyarországi képzőművészet újabb törekvéseit Bolygó Bálint, Benedek Barna, Haász Katalin, Kelemen Zénó és Wolsky András alkotásai képviselik. A tudomány és a művészet közötti lehetséges kapcsolódási pontokat kereső, nagyrészt geometrikus-konkrét formákkal dolgozó kiállítók munkái a múzeum névadójának, Victor Vasarelynek kutató-tervezőművészi magatartásával is párhuzamba állíthatók ? áll a tárlat ajánlójában.

Az idei Múzeumok éjszakáján, június 23-án a Vasarely Múzeum programjai több szempontból is kapcsolódnak a kiállításhoz. Az esemény részeként Grüner György műgyűjtői attitűdjéről, motivációiról, élményeiről beszélget barátjával, Beke László művészettörténésszel.

Grüner György, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1943-ban született Mosonmagyaróváron, 1966-ban diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, fizika szakon. A londoni Imperial College-ben és a Központi Fizikai Kutatóintézetben is dolgozott. Grüner György 1980-ban disszidált az Egyesült Államokba, ahol azóta is a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) professzora. Kutatócsoportjai az elektronok kollektív állapotait: az elektronfolyadékokat, gázokat és elektronkristályokat vizsgálták. Alkalmazott kutatásai és az általa létrehozott vállalatok a nanotechnológia által megteremtett lehetőségeket valósítják meg. Több mint 400 publikáció, tucatnyi szabdalom és több könyv szerzője. Munkásságáért 1984-ben Alexander von Humboldt-díjjal, 1998-ban Guggenheim-díjjal tüntették ki, 2003-ban és 2008-ban ? egyedülálló módon két alkalommal ? érdemelte ki a Világgazdasági Fórum Technology Pioneer díját. A gyűjteményéből válogató, Pócs Veronika által rendezett tárlat június 15. és szeptember 9. között látogatható a Vasarely Múzeumban.

Forrás: MTI