(MTI) - A török főváros Keciören kerületében fekvő, Esztergomról elnevezett Török Kulturális Központjában rendezett tárlat a vasfüggöny lebontását, a rendszerváltozáshoz vezető utat és az elmúlt húsz év magyarországi politikai történéseit mutatja be.
A magyar társadalom 1956-ban és 1989-ben nagyon erősen akarta a demokráciát, vállalta a demokratikus átmenet kockázatait, s ezért 1956-ban különösen súlyos árat fizetett - fogalmazott Ertugrul Günay török kulturális miniszter a csütörtökön tartott megnyitón. Beszédében szorgalmazta az Európai Unió további bővítését, szabadabb és szolidáris világ kialakítását.
Szabó István ankarai magyar nagykövet köszönetét fejezte ki, hogy a török társadalom, az értelmiség, a média és a politikusok 1956-ban és 1989-ben egyaránt nagy szimpátiával kísérték a nemzeti függetlenség, a demokratikus politikai rendszer megteremtésére irányuló magyarországi erőfeszítéseket és segítették. Szabó István hangsúlyozta: a vasfüggöny lebontása óta eltelt két évtized nem volt elegendő az európai határok és választóvonalak felszámolásához. A fizikai határoknál is nehezebben szüntethetők meg azok a választóvonalak, amelyek Európában és Törökországban az emberek gondolkodásában és magatartásában érvényesülnek, s amelyeket az előítéletek, a nemzeti vagy politikai szűkkeblűség táplál.
Pascal Hector német ideiglenes ügyvivő szerint Magyarország 1989-ben történelmet írt: felismerte a történelmi lehetőséget, hogy maga alakítsa a saját és az európai nemzetek sorsát, kiemelkedő szerepet vállalt az új európai rend kialakításában. Németország végtelenül hálás Magyarországnak azért, hogy kezdeményezője volt a vasfüggöny leomlásához és a német újraegyesítéshez vezető folyamatnak.
Keciören a török főváros második legnagyobb kerülete, közel egymillió lakossal. A 2005-ben átadott Esztergom Török Kulturális Központ névadója a magyar város. A központban megnyitott, török nyelvű kiállítás július 5-ig tekinthető meg.
