A Bábel-világ egy budapesti kitérő után látható újra Szegeden. Korábban a Dómban és a Somogyi-könyvtárban is megcsodálhatta a közönség. A farosttáblákon, olajtechnikával készült műveket 11 éven át készítette Szabó András. Óriási munkáról van szó: a triptihon kinyitva 340x150, becsukva 170x150 cm-es nagyságú.
A bal szárny Az Éden nevet viseli, azon egy vízparti táj látható, burjánzó növényekkel, a távolban magas hegyekkel. A kép szimmetriatengelyében két egymásba fonódott faóriás az uralkodó - a jó és a rossz tudásának szimbóluma. Az előtérben megjelenik az első ember, Ádám és asszonya, Éva, a háttérben Noé bárkája.
A középső tábla maga a Bábel-világ. A sík jobb harmadát démonok uralják. Szinte belefúródik a világ közismert épületeiből feltornyozott, kúpszerű építményhalmaz, amely messzebbről szemlélve egy "termeszvárhoz" is hasonlítható. Itt egyébként összesen 96 híres épület ismerhető fel. A technika fejlődése is jól kivehető a képen, amelyen a piramisok mellett a látogató megkeresheti a Zeppelin léghajót, a Titanicot, a Concord repülőt, vagy akár a Challenger űrrepülőt.
A jobb szárny az Armageddon völgye. A triptihon becsukott állapotban a megváltó Istent ábrázolja.
A Bábel-világon kívül Szabó András egy másik triptihonját, az Utolsó vacsorát, valamint öt másik festményt is láthat a közönség a november 30-ig tartó kiállításon.
Szabó András október 9-én, 17 órakor egy diaképes előadást tart a triptihonról; november 13-án, csütörtökön pedig szintén 17 órától Bábel diaporámák bemutatója lesz a Móra múzeum előcsarnokában.
