Tilo Schulz és Jörg van den Berg (Columbus Art Foundation, Ravensburg) a művész korábbi projektjein és a dunaújvárosi kiállításon keresztül az ideológiák megnyilvánulásformáiról és a formák ideológiai tartalmáról, valamint művészeti szemléletváltások és történelmi események ábrázolhatóságáról beszélgetnek délután 4 órától. A művész és a művészeti szakember közös kurátori projektjei is a láthatatlan, nem ábrázolt dolgok jelentőségével, a jelentés-képzésben betöltött szerepével foglalkoztak.
György Péter a budapesti Hadtörténeti Múzeum udvarán található "emléktábla-kiállítás" darabjainak bemutatásán keresztül a magyarországi emlékezéspolitika ellentmondásaira, illetve a kollektív emlékezet történelmi és etikai megalapozottságának hiányára mutat rá 16.45-kor kezdődő, Az emlékezéspolitika vakfoltjai című előadásában. Az emléktáblákon feltüntetett személyek, népcsoportok és hadtestek együttese az emlékezés határvonalak nélküli tartományát teremti meg, amelyben óhatatlanul és/vagy szándékosan összemosódik az elkövető és az áldozat közötti különbség, valamint az egyéni és a társadalmi felelősség kérdése.
Alexandru Solomon A nagy kommunista bankrablás című, 17.45-től bemutatandó filmje egy megdöbbentő eseményen keresztül a történelem "hitelességének" kérdését járja körül: 1959-ben nagyszabású bankrablás történt a Román Nemzeti Bank egyik bukaresti fiókjában. A hatóságok nem sokkal később hat személyt vettek őrizetbe, s annak ellenére, hogy a gyanúsítottak tagadták bűnösségüket, arra kényszerítették őket, hogy a Reprodukció című filmben "játsszák el újra" a bankrablást. A film nem került nyilvános vetítésre, mégis nagy visszhangot kavart a román társadalomban. Így a szemtanúk is mindvégig bizonytalanok voltak, hogy a bankrablást, vagy annak filmes ismétlését követték-e figyelemmel. Solomon 2004-ben a rendőrség és a filmstáb egykori tagjainak segítségével járt utána a történteknek.
Korábban:
