Az építészet jövőképe

Képző


GotzEszter_zeroemissziokonferencia_2_fatima.jpg
A fatimai zarándokközpont új temploma

A felelősség számokban is látványosan mérhető: jelenleg a légkör teljes széndioxid-mennyiségének közel fele az épületek fenntartásából, üzemeltetéséből származik. A klímaváltozás megállítása, az éghajlati tényezők stabilizálása tehát jó részben elérhető az épületek energiahatékonyságának növelésével, a kibocsátás radikális csökkentésével.

 

GotzEszter_zeroemissziokonferencia_1_becs.jpg
Passzív irodaház Bécsben

A Magyar Építőművészek Szövetségének konferenciáján a felmelegedés folyamatáról és az építészet lehetséges korrigáló szerepéről dr. Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európa Egyetem professzora beszélt, aki nemrég egy klímaváltozást kutató tudóscsoport tagjaként Nobel-békedíjat kapott. Azt javasolta, hogy az építészek ne elégedjenek meg a takarékos megoldásokkal, egy-egy környezettudatos technológia alkalmazásával, hanem a maximumot célozzák meg, hiszen a holnap már ma kezdődik.

 
Érvelését támasztotta alá a konferencia többi előadása is: Dióssy László a Zöld beruházási rendszerről beszélt, aminek anyagi alapja Magyarországon egyedülálló módon, a szennyezési kvóta értékesítésével állt elő, és csak családi vagy önkormányzati lakóházakra fordítható. Szekér László, a konferenciát életre hívó építész az esemény jelentőségéről beszélt, Fegyverneky Sándor országos főépítész arról, hogy az energiahatékonyságba való befektetés olyan különleges üzlet, aminek a gazdaság és a társadalom minden egyes része csak nyertese lehet.
 
A témák között szerepelt a geotermikus energia hasznosítása az épületekben, a fenntartható építészet kortárs trendjei és az energiadesign, a fenntarthatóság a településfejlesztésben és sok magyar, illetve külföldi példaház, a fatimai zarándokközpont új templomától a szentendrei Környezetvédelmi Központig vagy a Pannon jövőre elkészülő épületegyütteséig.
 

GotzEszter_zeroemissziokonferencia_3_szentendre.jpg
A Közép-és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ Szentendrén

Jó példákat felmutatni ugyan még nem elég, de az biztos, hogy a fenntarthatóság és az energiahatékonyság követelménye jóval szélesebb körben lett követelmény, mint akár egy vagy két évvel korábban. Ehhez hozzájárul az is, hogy egy hónapja magyar építész, Janesch Péter nyerte a budapesti kormányzati negyed tervével a Holcim európai díját a legjobb fenntartható épülettervért.