A felelősség számokban is látványosan mérhető: jelenleg a légkör teljes széndioxid-mennyiségének közel fele az épületek fenntartásából, üzemeltetéséből származik. A klímaváltozás megállítása, az éghajlati tényezők stabilizálása tehát jó részben elérhető az épületek energiahatékonyságának növelésével, a kibocsátás radikális csökkentésével.
A Magyar Építőművészek Szövetségének konferenciáján a felmelegedés folyamatáról és az építészet lehetséges korrigáló szerepéről dr. Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európa Egyetem professzora beszélt, aki nemrég egy klímaváltozást kutató tudóscsoport tagjaként Nobel-békedíjat kapott. Azt javasolta, hogy az építészek ne elégedjenek meg a takarékos megoldásokkal, egy-egy környezettudatos technológia alkalmazásával, hanem a maximumot célozzák meg, hiszen a holnap már ma kezdődik.
Jó példákat felmutatni ugyan még nem elég, de az biztos, hogy a fenntarthatóság és az energiahatékonyság követelménye jóval szélesebb körben lett követelmény, mint akár egy vagy két évvel korábban. Ehhez hozzájárul az is, hogy egy hónapja magyar építész, Janesch Péter nyerte a budapesti kormányzati negyed tervével a Holcim európai díját a legjobb fenntartható épülettervért.