Két hét alatt közel kétszáz kulturális program egyetlen városban, s mindez évről évre több külföldi látogatóval. A tavasz idén is Budapesten kezdődik, de nem csak a zenerajongóknak, akik Japántól Spanyolországig jönnek hozzánk, hogy a magyar zenei kínálat mellett a világranglista élén álló szólisták, zenekarok és karmesterek produkcióit egy helyen elérhessék. A tavaszi fesztiválon erősen tör előre a képzőművészeti és kultúrtörténeti kínálat is.
A 2008-as fesztivál szlogenje, a Kelet és Nyugat Budapesten nem sok vizet zavar az események sorában: a kiállítások szorosabban kötődnek az idei Reneszánsz Év témaköréhez. Ebben a két hétben nyit az a négy nagy tárlat, amely az 550 éve trónra jutott Mátyás király udvari kultúráját dolgozza fel. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának középpontjában Vitéz János
áll, aki először kegyenc, majd lázadó volt, de politikai sakkjátszmája eltörpül amellett, hogy szinte egyszemélyben indította el a magyarországi humanizmus írott kultúráját. A tárlaton a korai reneszánsz eredeti forrásai láthatók. Néhány nappal később nyílik a Budapesti Történeti Múzeumban a Mátyás udvarának európai viszonylat-ban korai reneszánsz udvari művészetét eredeti műtárgyakkal és a XIX. századi historizmus műveivel rekonstruáló kiállítás. Az Iparművészeti Múzeum Beatrix királyné figuráján keresztül az itáliai majolikaművészet hazai elterjedését vizsgálja. A négy nagy tárlat közül utolsóként a Nemzeti Galériáé következik, ez a XVI.-XVII. századdal, vagyis a reneszánsz utóéletével foglalkozik, elsősorban a Jagelló-kor újraértékelésével.
A hazai reneszánsz feldolgozását kisebb kiállítások folytatják, egyedi karakterekkel. A Vendéglátóipari Múzeum a reneszánsz konyhaművészetét, ötszáz éves recepteket kelt életre, a Vízivárosi Galériában 34 kárpitművész mutatja be gobelin vázlattervét az évfordulóra készülő Corvin-kárpithoz. A Csók Galéria Kis magyar Quattrocento-kiállítása a firenzei reneszánsz festészeti újításait, a perspektíva és a kompozíció szabályait kortárs alkotásokkal közelíti meg, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója tárlata a vizuális művészetek jelenben zajló technikai reneszánszát választotta témájául.
A fesztivál második nagy témája, a Világok találkozása már inkább az interdiszciplinaritás felé mozdul el. Több egyéni kiállítás választotta ezt témájának, mint a Godot Galéria Szurcsik József munkáival, a Nádor Galéria a tolerancia és a párbeszéd kortárs értelmezésével, az Artpool P60 művészeti központ a kapcsolat alapú művészet vizsgálatával, vagy a Mednyánszky Galéria idős és fiatalabb festőnemzedékek párhuzamos bemutatásával. Izgalmas anyag áll össze a városligeti Palme Ház kiállításán, ahol a hazai fiatal alkotók mellett japán, észt, holland, amerikai, francia, angol, német és izlandi vendégek mutatkoznak be sok műfajban.
A Platán Galéria egy lengyel és egy magyar festő munkáit hozza párhuzamba, az Inda Galéria átjárásokat keres egy bolgár és két magyar művész képnyelve között, a Pataky Galériában egy grafikus, egy festő-szobrász és egy textilművész (Orosz István, Barabás Márton és Katona Szabó Erzsébet) munkái találkoznak, az Ernst Múzeumban az új lipcsei festőiskola mutatkozik be. Lesz látványos kirakatszínház jelmezekből, maszkokból a Nemzeti melletti Zikkurat galériájában, ez évi sajtófotó a Nemzeti Múzeumban, amellett esélyegyenlőségi fotókiállítás. És több szabadtéri helyszínen jelentkezik egy Erdélyt bemutató kiállítássorozat, a Szabadság téri parkban óriásfotókkal, a Millenárison karikatúrákkal és szénaszobrokkal.
Budapest gazdagon terített asztal lesz a következő hetekben a művészetkedvelők számára. Az idegenforgalom szempontja azonban csak a programkínálatból szorult ki. A látogatói statisztikák továbbra is azt jelzik, hogy minden harmadik vendég külföldről jön, és ez azt mutatja, hogy Magyarország a kultúrturizmus egyre keresettebb célpontja.
