(MTI) - Kispál Tibor elmondta: Szenes Hanna 1921 és 1944 között élt, egyike volt azoknak, akiket a második világháborúban Palesztinában az angol hadsereg kötelékében kiképeztek. 1944-ben Jugoszláviában ejtőernyősként bevetették, hogy onnan társaival átmenjen Magyarországra és igyekezzen megakadályozni a holokauszt borzalmait. A határon azonban elfogták, megkínozták, golyó általi halálra ítélték és kivégezték. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, számos utcát neveztek el róla, naplóját, verseit kiadták.
Erzsébetvárosban civil kezdeményezésre készült el az első Gondolatok köve Szenes Hanna tiszteletére, ami üzen az erre járó turistáknak és az itt lakóknak - közölte a VII. kerületi képviselő.
Az alkalom kapcsán Kispál Tibor a nemrégiben Magyarországon járt Nobel-békedíjas írót, Elie Wieselt idézte, aki egy itteni rendezvényen azt mondta: "soha nem volt ilyen jó a kapcsolat zsidók és keresztények között, mint napjainkban." Ennek alátámasztására a képviselő meghívta a rendezvényükön megjelenteket, hogy közvetlenül az avatás után vegyenek részt a szintén a Szenes Hanna parkban tartandó karácsonyi ünnepségükön.
A tetején átlósan elvágott, tojásdad alakú kövön egy idézet olvasható Szenes Hannától: "Meghalni ifjan, nem, nem akartam. Szerettem a dalt és a fényt, a melengető Napot, két csillogó szempárt. Háborút, romlást nem akartam én. Nem, nem akartam."
Erzsébetváros önkormányzatának képviselő-testülete korábban arról döntött, hogy kőtömb térkompozíciókat állít fel híres emberekről elnevezett közterületeire. Ilyen alkotásokat helyeznek majd el a későbbiekben az Almássy téren, a Bethlen Gábor téren, a Herzl Tivadar téren, a Tom Lantos emlékparkban, a Garay téren, a Hevesi Sándor téren, a Kéthly Anna téren, a Klauzál téren és a Madách téren.
A tervek szerint az első évben 2-3 kompozíciót állítanak ki a VII. kerületben, a távlati cél pedig az, hogy a parkfelújításokkal együtt minden téren megtalálható legyen majd egy-egy kőbe vésett gondolat.
