Hagymakupolák

Képző

 (MTI) - Ahogy Ligyija Kuzmina, a központ kulturális osztályának vezetője beszámolt róla, a május 29-ig látogatható tárlat a RIA Novosztyi orosz hírügynökség fotóriportereinek munkáiból válogat. A kiállítás anyagát láthatták már Szerbiában, Szlovákia több városában, Budapest után pedig Csehországba viszik.
    Az orosz építészetben jelképes a templomokat koronázó kupolák száma. Egy kupola az egyetlen istent jelképezi, három a Szentháromságot, öt Krisztust és a négy evangélistát, hét az egyház hét szentségét, kilenc a kilenc angyalt, tizenhárom pedig Jézust és a tizenkét apostolt szimbolizálja. A kupola alakjának és színének is van jelentősége: a hagymakupola a gyertya lángjára, a sisak-alakú pedig a harcra utal, amelyet az egyház a gonosszal vív.
    Az arany az égi dicsőség színe, ezt olyan székesegyházak és templomok kupoláinál használták, amelyeket Krisztusnak és a tizenkét egyházi fő ünnepnek szenteltek. Kékszínű, csillagokkal ékesített kupolák a Szűzanyának, zöld színűek a Szentháromságnak szentelt templomokon vannak. A különböző szentek templomait zöld vagy ezüst kupolák ékesítik.
 

moszkva.jpg
A Vaszilij Blazsennij Székesegyház Moszkvában
 

   A kiállítás fotóin látható a moszkvai Vaszilij Blazsennij Székesegyház, amelyet 1555 és 1561 között építettek Rettegett Iván parancsára. A Vörös téren álló székesegyház kupoláinak bonyolult alakja és élénk színei az "Égi Jeruzsálem" szépségére utalnak. Az érdeklődők a moszkvai Megváltó Krisztus Székesegyházáról is láthatnak képeket a tárlaton. A Napóleon elleni 1812-es győztes honvédő háború után emelt székesegyházat Sztálin leromboltatta, helyén uszoda létesült. Újjáépítését 1995. januárjában kezdték meg, s a székesegyházat 2000. augusztusában szentelték fel újra.
    A kiállítás továbbá bemutatja a fehér-tengeri Szoloveci-szigeteken lévő kolostor-együttest is, amelynek építése 1337-ben kezdődött, s amely a XV-XVI. században az orosz kereszténység egyik központjává vált. 1920-ban a kolostort bezárták, 1923-tól pedig büntetőtábor működött falai között. Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író1990-ben 2 millió rubelt ajánlott fel a szoloveci kolostor restaurálására.
    A tárlat képein látható még a Moszkvától 70 kilométerre lévő Szergijev Poszad Szentháromság-kolostora is, amelyet a XIV. században alapítottak. Ott működött 1814-től a legrégebbi orosz felsőfokú oktatási intézmény, az 1685-ben létrehozott papnevelde, amelyet 1919-ben bezártak és csak 1946-ban kezdhette meg ismét működését.