(MTI) – A november 23-ig megtekinthető tárlatot Hans Christian Gundlach, a legismertebb német divatfotós, maga is a Munkacsi-fotók ismert gyűjtője és egyben a hamburgi Fotográfia háza (Haus der Photographie) vezetője állította össze.
A Martin Munkacsi néven híressé vált fotósnak sokat köszönhet a riportfotó és a fényképezés sok más műfaja is. Nélküle sokak szerint nem ismerné a világ Henri Cartier-Bresson vagy Richard Avedon nevét. Az előbbi saját elmondása szerint Munkacsi Fiúk a Tanganyika-tavon című képét látva figyelt fel a fotózásra, Avedon pedig azt mondta róla: „a boldogság, őszinteség és a nők iránti szeretet ízét vitte abba, ami előtte örömtelen, szeretet nélküli, hazug művészet volt”.
Ő rögzítette celluloidra 1933-ban azt a pillanatot, amikor Hindenburg elnök „átadta” Németországot Adolf Hitlernek, s a Führer közvetlen környezetében is dolgozott lapja megbízásából. Paradox módon éppen azért őt választották ki erre, mert külföldi és zsidó volt: a család nevét apja magyarosította Mermelsteinről Munkácsira.
Munkácsi Márton 1934-ben az Egyesült Államokba ment, ahol a Harper’s Bazaar című női magazinnál alkalmazták, teljesen szabad kezet és igen tekintélyes fizetést biztosítva. Marlene Dietrich, Katherine Hepburn, Louis Armstrong, Fred Astaire és sok más sztár állt kamerája előtt, és Munkacsi – akkor már Amerika legjobban fizetett fotósa – megteremtette a sztárportré műfaját.
A valaha volt legnagyobb Brâncuși-kiállítás látható a temesvári Szépművészeti Múzeumban. Érdemes végigállni a bejárat előtt kacskaringózó sort, mert odabenn csoda fogad bennünket.
Emlékszem, mennyire menő volt, amikor 2006-ban a Vizafogó utcában megnyílt a Budapest Art Factory. Abban az időben ezen kívül itthon nem volt ennyire grandiózus, művészek által alapított alkotóműhely és kiállítóterem. A BAF ma is cool intézmény, immár új helyen.
Megújult lapidárium, pécsi mamut, elveszettnek hitt mohácsi ezüstérmék, Kismányoki Károly-életműkiállítás és 19. századi pécsi képzőművészet: ismét érdemes egy hosszú hétvégét beterveznünk a baranyai városba. Dr. Bertók Gáborral, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójával beszélgettünk.
Jesse Darlingnak a mai brit életre reflektáló, tömegterelő kordonokat, kicsavart vasúti síneket, szögesdrótot és szakadt lobogókat felvonultató kiállítása nyerte el az idei Turner-díjat.
Adatvédelmi áttekintés
Ez az oldal sütiket használ a lehető legjobb felhasználói élmény elérésének érdekében.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenképpen engedélyeznie kell, hogy el tudjuk menteni az Ön süti beállítási preferenciáit.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Statisztikai sütik
A statisztikai sütik lehetővé teszik a honlap üzemeltetője számára, hogy a felhasználói szokásokat anonimizált adatokként elemezzék, ezzel hozzájárulva a magasabb szintű felhasználói élményt támogató fejlesztésekhez.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.