A nagyközönség számára péntektől látható tárlaton – amelyet Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Ronald Mollinger, a Holland Királyság nagykövete nyitott meg – a holland mester 170 műve látható. A kiállítást Gerszi Teréz, a kiállítás kurátora mutatja be.
Rembrandt Harmensz van Rijn 400 évvel ezelőtt, 1606-ban született Leidenben, s ebből az alkalomból az egész világon kiállításokkal emlékeznek meg róla. Grafikai munkásságának átfogó bemutatásával a Szépművészeti Múzeum is bekapcsolódik e nagyszabású megemlékezés-sorozatba. Kiállításuk keretében a nagy holland mester mintegy 180 rézkarca és 10 rajza tekinthető meg. Rembrandt holland kortársai közül az egyetlen volt, aki a műfaji specializálódással szemben az élet teljességének a bemutatására törekedett. A kiállítás így a portré, a tájkép és a zsáner műfajait képviselő, illetve az ó- és újtestamentumi témákat megjelenítő rajzokat és grafikákat egyaránt magában foglalja. A legutóbb 1965-ben rendezett Rembrandt kiállításunkon még 14 rajza és néhány festménye is szerepelt, az eltelt évtizedek kutatásai azonban jelentősen leszűkítették Rembrandt életművét. Ha a Szépművészeti Múzeum a holland mester festményeivel nem is, számos kivételes szépségű rajzával és sokszorosított grafikáinak szinte teljes gyűjteményével büszkélkedhet. Rembrandt tíz budapesti rajza, köztük a Saskia az ablaknál, a Nő síró gyermekkel és kutyával, a Ház napfényben és a Házak mellett, a bécsi Albertina jóvoltából négy további rajza, a Kolduscsalád kutyával, Egy elefánt, Táj az Ij folyónál, és Jónás próféta Ninive falainál is látható lesz. Emellett Rembrandt páratlan grafikai munkássága közel kétszáz rézkarcán keresztül ismerhető meg. A Szépművészeti Múzeum kiállítása Rembrandt művészetének ma is aktuális, megrendítő emberségét kívánja bemutatni, melynek köszönhetően, jóllehet az évszázadok folyamán a művészetéről alkotott kép kissé mindig módosult, egyben mégsem változott: alkotásainak csodálatában. Művészete nemcsak annak a fejlődésnek a betetőzése, ami a 15. században Jan van Eyck festészetével kezdődött, hanem a műveiből áradó mély humanizmus és kifejezésbeli gazdagság révén az egyetemes emberi kultúra kivételes értéke. A kiállítás megtekinthető: 2006. június 30. – szeptember 25. A kiállítás helyszíne: 1146 Budapest, Dózsa György út 41. Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között (pénztárzárás 17 órakor), hétfőn zárva


400 éve született Rembrandt – kiállítás

(MTI) – Rembrandt van Rijn (1606-1669) rajzaiból és rézkarcaiból nyílt kiállítás csütörtökön a budapesti Szépművészeti Múzeumban a holland mester születésének 400. évfordulója elötti tisztelgésként Ronald Mollinger, Hollandia magyarországi nagykövete és Hiller István oktatási és kulturális miniszter részvételével.
Ronald Mollinger, holland nagykövet megnyitójában azt emelte ki, hogy a művészettörténetben különleges év az idei, mert 400 éve született Leidenben Rembrandt, Hollandia legfontosabb művésze. A nagykövet megjegyezte, hogy Leidenben működik Hollandia legrégibb egyeteme, és ő maga is ott tanult. A nagykövet üdvözölte a Szépművészeti Múzeum holland évét, mert júliusban a Rembrandt tárlatra 19 kortárs magyar művész kiállítással válaszol. Decemberben pedig Van Gogh (1853-1890) kiállítás nyílik – ezzel ünnepli 100 éves fennállását a múzeum.
Hiller István miniszter új hivatali idejének első kiállítás megnyitóján arról beszélt, hogy az egész világ ünnepli Rembrandtot, és nagy öröm, hogy egy ilyen különleges tárlattal csatlakozhat Magyarország a nagy holland mester iránti tisztelet kifejezéséhez. A miniszter külön köszöntötte Gerszi Teréz kurátort, aki nemcsak ötletekkel, hanem nagy odaadással is tervezte meg a kiállítást. Hiller István megemlítette, hogy a Szépművészeti Múzeum őrzi 100 év óta a holland művész legteljesebb rézkarc gyűjteményét, 290 darabból 220-at.
A Rembrandt 400 című tárlaton a művész 170 alkotása látható, az anyagból hat tollrajz a múzeumé, négy rajzot és két rézkarcot a bécsi Albertina adott kölcsön, egy Rembrandt olajportrét, amelyet egyik tanítványa készített róla, a stuttgarti Staatgalerie kölcsönözte. Hiller megjegyezte, hogy ritkán látni így együtt a “Holland Aranykor” humanista géniuszának munkásságát.
Hiller István beszélt arról is, hogy a Múzeumok Éjszakája című rendezvénysorozaton, június 24-én országszerte csaknem 200 ezer ember vett részt.
Gerszi Teréz, a Rembrandt kiállítás kurátora a többi között azt emelte ki, hogy a holland mester a művészettörténet legnagyobb alakjai közül egyetemes érvényű, mély humánumával tűnik ki, és ez meghatározza egész életművét. “Megrendítő embersége nemcsak portréin, bibliai jelenetein, hanem legprofánabb zsáner ábrázolásain, aktjain, sőt tájképein is kifejezésre jut.”
A művészettörténész elmondta, hogy a kiállításon egyfajta kronologikus rendet alkalmazott. A három évtizedes grafikai munkásságon belül nagyjából elkülönülnek az 1630 – 40 – és 50-es években készült lapok. A művek két csoportját kiemelte a kurátor: az 1630 és 1651 közötti évek önarcképeit, ezek bevezetik, és az 1630 és 1661 között készült aktokat, alaktanulmányokat, ezek pedig zárják a kiállítást.
Gerszi Teréz külön fölhívta a figyelmet a múzeum tulajdonában levő hat tollrajzra: a két pompás házábrázolásra, a Saskia az ablaknál-, a Nő síró gyermekkel és kutyával-, és a Házak a Rosengrachton című rajzra valamint a késői férfiportréra. Ezekkel együtt csodálhatja meg a látogató a bécsi Albertina remek krétarajzait: az Elefánt-, a Kolduspár-, a Folyóparti táj címűt és a Jónás prófétát ábrázoló tollrajzot.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a Rembrandt 400 című tárlat létrehozásában, és a kulturális kormányzatnak azért, hogy a múzeum rekonstrukcióját támogatja. Baán László bejelentette, hogy a fölújított épület hamarosan díszkivilágítást kap.
A Rembrandt tárlat megnyitóján az utrechti régi zene együttes muzsikált.