A beruházások globális összegét 250 millió euróra (csaknem 65 milliárd forint) tervezik, fedezetüket főleg az állam, továbbá szponzorok biztosítják. Abu Dzabi állam 400 millió eurót fizet majd azért, hogy a Louvre nevet viselhesse az emirátus jövendő múzeuma, ennek az összegnek azonban csak egy töredéke szolgál a bővítési tervek finanszírozására.
A Louvre tavaly 8,3 millió látogatót fogadott, ami 2001-hez képest 60 százalékos növekedést jelent. A 2003-ben létrehozott iszlám művészeti részleg önálló szárnya 3000 négyzetméteren 2010-ben nyílik meg tízezer kiállítási tárggyal. A jelenlegi iszlám termek a máig a múzeum különböző részlegeiben szétszórt bizánci anyagnak adnak majd otthont. 2011-ig a XVIII. századi bútorok összesen 2500 négyzetméteres részlegét is átszervezik, hogy a jelenleg több helyre szétszórt gyűjtemény "világosabb és láthatóbb", időben tagoltabb legyen.
2009 és 2012 között a Szajna felőli oldalon lévő Szfinx-udvart újra megnyitják a római és az etruszk antikvitások új útvonalán, és a Cour Carré egyik oldalán található irodák helyén öt nagy, francia és angol festményeket befogadó termet alakítanak ki. A Sully pavilon kétezer négyzetméterén olyan látogatási útvonalat hoznak létre, amelyen magát a Louvre palotát lehet megtekinteni, a középkori alapoktól a kortárs múzeumig.
2009 és 2017 között kerül sor a Piramis-terv megvalósítására, ennek keretében átszervezik a múzeum fogadóterét, amelynek számára korábban megépült az amerikai Pei építész által tervezett üvegpiramis. Külön belépőhelyeket alakítanak ki a csoportok számára és a múzeum területén 23 tájékoztató pontot hoznak létre a "a múzeumon belül jelenleg gyakran magára hagyatott" látogatók eligazítására.
A tervek között szerepel még a Tuileriák kertjének felújítása és új kortárs művek (Cy Twombly és Francois Morellet) fogadása is. Közben 2010-ben a franciaországi Lens-ben nyílik fiók-Louvre, és 2012-re tervezik az Abu Dzabi Louvre felavatását.
(Múlt-kor/MTI)
