Nemzetközi konferencia kezdődött a kortárs műtárgy-kereskedelemről

Képző

 

(MTI) - A kétnapos rendezvényen mintegy száz magyar, valamint francia, olasz, német, osztrák, török és lengyel szakember, műgyűjtők, műtárgykereskedők, művészettörténészek, művészek, kurátorok, múzeumok, gyűjtemények, képzőművészeti vásárok képviselői osztják meg egymással tapasztalataikat. Egyebek között véleményt cserélnek a kortárs művészeti galériák lokális helyzetéről és nemzetközi lehetőségeiről, arról, hogy miként befolyásolja a joggyakorlat a kortárs műveket és a piacot, valamint, hogy milyen ellentmondásokkal és "fenntartható látomásokkal" küzd a kelet-európai műtárgy-kereskedelem.
    

A konferencia egyik fontos kérdéseként megvitatják azt is, hogy a fiatal művészgenerációk alkotásai miként találják, találhatják meg helyüket a műgyűjteményekben.
    
Ennek egyik hazai lehetőségéről, a nonprofit platformként működő Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) tevékenységéről tartott előadást Konkoly Ágnes, az egyesület titkára, aki elmondta, hogy a szervezet sokféle módon segíti a fiatal képzőművészek ismertté válását. Egyebek között kiállítási lehetőséget biztosít számukra, segítséget nyújt a pályázatok, prezentációk elkészítéséhez, a hazai és külföldi kurátorokkal való kapcsolatok kialakításához, és nemzetközi csereprogramokat is szervez.
    
Kicsiny Balázs festő, szobrász szerint a nemzetközi kapcsolatok kialakításának, ápolásának jó példája az FKSE tevékenysége, de a lokális és a globális közötti "átjárást" segítik a Budapesti Képzőművészeti Egyetem doktori iskolájában rendszeresen szervezett workshopok, konferenciák is.
    
A művészek nemzetközi kapcsolatainak fontosságát hangsúlyozva, a konferencia szünetében azt mondta: tudomásul kell venni, hogy a kortárs művészet nemzetközi, és a legnagyobb veszély az, ha egy kultúra "bezárkózik". "Ez saját gyengeségét mutatja" - hangsúlyozta Kicsiny Balázs.
    
A számos külföldi egyetemmel kapcsolatban álló alkotó ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a 2005-ös gazdasági válság óta mintha megállt volna a hazai műtárgy-kereskedelem korábbi fejlődése. Ez azért is baj, mert miután a gyűjteményeknek értékmegőrző képességük van, azokból lehet rekonstruálni egy adott művészeti korszakot, és pótolhatatlan veszteséget jelenthet, ha a 2010-es évek művészete nem szerepel kellő súllyal a gyűjteményekben - mutatott rá.
    
Úgy vélte, ez okból is nagyon fontos, hogy az állami gyűjtemények kapjanak kortárs művészeti alkotások vásárlására költségvetési támogatást.
    
A Károlyi József Alapítvány és a budapesti Francia Intézet által, a párizsi IESA szépművészeti oktatási intézmény, a budapesti International Business School, a Kortárs Galériák Egyesülete és az Art Market együttműködésével, a párizsi Robert Schumann Alapítvány és Törökország budapesti nagykövetsége támogatásával szervezett nemzetközi konferencia szombaton fejeződik be.
    
A fehérvárcsurgói Károlyi József Alapítvány minden évben szervez egy vagy több nemzetközi tanácskozást a felújított kastélyban. Eddig többnyire társadalompolitikai és tudományos témakörök szerepeltek a rendezvények napirendjén. A mostani konferenciával az volt a szervezők célja, hogy lehetőséget adjanak a párbeszédre, egymás tevékenységének megismerésére a műtárgy-kereskedelemmel foglalkozó, illetve abban érdekelt nyugat-, közép- és kelet-európai szakemberek számára.