Női vonalak

Sztereotípiákkal vagyunk körülvéve, tetemes mennyiségben kényeztetnek minket az olyan nemi előítéletek, mint hogy a férfiak csak sörözni és focizni (vagy azt nézni) szeretnek, a nők pedig túl sokat beszélnek, különösképp, ha telefonról van szó. A telefonzsinór-tekergetés jól ismert gesztusa azonban a mobiltelefon térhódításának köszönhetően sajnos eltűnni látszik - talán csak az amerikai filmek tinijei őriznek még valamit ebből az emblematikus jelenségből. Csató József képzőművész hál' Istennek még a vonalas telefonon kotyogó nő archetípusát idézi meg a NextArt Galériában megrendezett, Vonalban című kiállításán, amely - annak ellenére, hogy alakjai csonka formában, nyaktól lefelé, lábfejtől felfelé láthatóak - észrevétlenül a '60-as-'80-as évek nosztalgiáját lopja a látogató szívébe. A festmények szín- és képi világa az elmosódó, jólesően tompa vonalak mentén ringatja merengésbe a gyanútlan látogatót.

 

Valóságos őstípusok, mitikus női alakok vonulnak fel előttünk hétköznapi alakban - éppen arctalanságuk révén árulkodva az alkotó kifinomult megfigyelő-képességéről, és a nők, a nagybetűs NŐ iránti bensőséges, meghitt szeretetéről. Elég egy mozdulat, a telefonzsinór egy bizonyos szögben tartása, és már tudjuk: a főszereplő éppen Izgatott, míg egy másik kép esetében szinte ugyanez a gesztus a Totem címet érdemli ki - egyaránt váltva a kontextust és a befogadói horizontot.

 

A titkolódzás, a halványsárga, derengő homályba vesző titokzatosság a nő elidegeníthetetlen tulajdonságaként jelenik meg: a Bújócska két női alak pálma -lehet ez szobanövény, de akár a szó szoros értelmében vett pálma - mögé rejtőzését örökíti meg, de nem marad ki a barátnők közti észrevétlen rezdülések, közös titkok előtti fejhajtás sem. Mert Csató József képeiből - annak ellenére, hogy sokszor arc nélkül ábrázol - árad a nők iránti tisztelet, az a fajta szeretet, ami feltétel nélkül fogad el, sőt, fel is néz. Valószínűleg nem véletlen, hogy a "hétköznapi totemeket" felvonultató tussorozatban férfiak is szerepelnek, míg a "tevékeny totemek" kivétel nélkül nők. Cigarettáznak, telefonálnak, gesztikulálnak, kontyot igazítanak, vagy egyszerűen csak állnak. Tevékenyen. És többen is vannak, mint hétköznapi társaik - a statisztikák szerint ez a mennyiségi különbség a női nem esetében is megállja a helyét.

 

 "A figurákról igyekszem a legminimálisabb információt nyújtani; szeretem azokat az olykor rejtélyes részleteket, amelyekkel én sem feltétlenül vagyok tisztában. Szeretném nem tudni, milyen az arckifejezésük, hova néznek épp, csillog-e a szemük, vagy sem" - írja az alkotó a kiállítás katalógusában. Bárcsak többekben létezne manapság ez a fajta rejtélyszeretet - nem itt tartanánk.