Gyűjteményében mind a régi, mind a modern magyar képző- és iparművészet bemutatásával, a magyar művészet folyamatosságának bizonyítására törekedett. Az állandó kiállítás mellett, ezért időszakosakat is rendezett, bemutatta Szinyei Merse Pál és Csontváry Kosztka Tivadar képeit is. Emellett irodalmi és zenei programokat szervezett - többek között Bartók Bélának is - és művészmonográfiákat adott ki. Aukciói külföldön is ismertté tették tevékenységét. A mecénási szándék eredményeként született intézmény a XX. századi magyar képző- és iparművészet egyik legjelentősebb kiállítóhelyévé fejlődött az elmúlt évszázad során. A bejáratot Ernst Lajos műgyűjtő példaképe, a művészetek mecénása, Mátyás király és felesége domborműveiről készült másolat díszíti. A lépcsőház fekete márvány üléseit Lechner Ödön építész, a díszes üvegablakokat Rippl-Rónai József tervezte. Az Ernst Múzeum célja, hogy nemcsak nevében, hanem hagyományaiban is megőrizze az alapító Ernst Lajos emlékét. Ma - állandó gyűjtemény nélkül, az intézmény kétféle gondolatot ötvöz célkitűzéseiben. Egyrészt , új szempontok szerint kívánja bemutatni a modern magyar művészet és építészet gazdagságát Az eddig kevéssé ismert, jeles életműveket és gyűjteményeket. A kiállításokat olyan tárlatokkal, és társművészeti rendezvényekkel valamint aukciókkal egészíti ki, amelyeken az egyes művek értékét épp a kiállítás művészettörténeti kontextusa emeli. Másrészt a magyar művészetnek közép-európai összefüggéseit szeretné feltárni, és bemutatni más, közép-európai gyűjteményeket is. A nagy kiállítási múlttal rendelkező Ernst Múzeum 2000-ben, a Millenniumi Évben a szintén nagy múltú Dorottya Galériával egy intézménnyé válva újjászerveződött. Az intézményt közhasznú társaságként a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hozta létre. A mecénási szándék eredményeként született intézmény a XX. századi magyar képző- és iparművészet egyik legjelentősebb kiállítóhelyévé fejlődött az elmúlt évszázad során. Vajda Ildikó/ArtNet
