A négy kiállítóhely együtt rendkívül tág spektrumát adja annak a szellemi, tudományos és művészeti virágzásnak, ami a 2008-ban éppen 550 éve trónra kerülő Mátyás király körül Magyarországon megindult. Két hét alatt, március 14. és 28. között sorra nyitnak a kiállítások: először az OSZK a magyar reneszánsz és humanizmus kezdeteinek bemutatásával, a Csillag a holló árnyékában című tárlattal, amely Vitéz János figuráján keresztül tárja fel a hazai könyvkultúrát, a corvinák gyűjteményét, a kódexművészetet és az írott kultúra általános elterjedését Magyarországon.
Végül a Nemzeti Galéria zárja a sort, Mátyás örökségét tekintve át a gótikától a barokkig, a XVI.-XVII. század magyarországi kultúráját. A négy kiállítás külön katalógusokkal, illetve egy közös tárlatvezetővel egészíti ki a nagy ívű bemutatót, amelytől azt remélik, hogy általa a hazai reneszánsz korszaka egészen új értelmezések felé fordul. Teljes kép állítása helyett a reneszánsz szellemiséget próbálják meg minél több oldalról megmutatni, újra felfedezni az Itália után elsőként nálunk meghonosodó új kultúrát, és újragondolni a Mátyás előtt és után következő, a műtörténet által eddig mostohán kezelt időszakokat: a Jagellók korát és a Mohács előtti időszakot. Ahogyan a Szépművészeti Múzeum 2006-os Zsigmond-kiállítása gyökeresen új képet rajzolt a Mátyás előtti időszakról, ez a mostani sorozat várhatóan a reneszánsz reneszánszát hozza.
