(MTI) - A képek között megtalálható például Tiziano egyedülálló portréja Francesco Venier velencei dózséról, amelyet a madridi Thyssen-Bornemissza Múzeum adott kölcsön a kiállítás idejére. A tárlat fő attrakciói közé tartozik emellett Tintoretto Zsuzsanna a fürdőben című híres festménye, amelyet a bécsi művészettörténeti múzeumtól kaptak. A New York-i Metropolitan Museum of Artstól származik Tiziano 1542-es, Ranuccio Farneséről készült portréja és a Paolo Veronese által festett arckép Alessandro Vittoria szobrászról.
A velencei reneszánsz legjelentősebb képviselői között rendszeres volt a rivalizálás. Carlo Ridolfi olasz író, festő és műgyűjtő így írt róluk 1642-ben: "Mivel Tintoretto rivalizált Veronesével, festményeit különös nagy gondossággal készítette - hiszen a rivális jelenléte gyakran ösztönzőleg hat." Ugyanez igaz volt Veronesére is. Mindannyian - bár megvolt saját, egyéni stílusuk - mindig megpróbáltak abban is jobbak lenni, amin épp a másik dolgozott.
Vincent Delieuvin, a kiállítás egyik kurátora elmondta: mivel Veronese és Tintoretto is utánozta az idősebb Tizianót, gyakran nem egyértelműek a festmények stílusjegyei, utalásai.
Tintorettót elsősorban a drámai perspektívák és az extrém térkezelés jellemezte. A rendkívüli módon termékeny Veronese vizuálisan felettébb hatásos, dekoratív kompozícióiról híres. Tiziano, a velencei reneszánsz iskola doyenje és mestere pedig mindkettőjük számára példaképként szolgált.
Jean Habert, a kiállítás másik kurátora elmondta: a rivális művészek nem csak festőtechnikájuk tökéletesítésével harcoltak. Főleg Tintoretto nyúlt tisztességtelen eszközökhöz, hogy a velencei udvarban is dolgozó Tiziano egyeduralmát megtörje: gyakran hihetetlenül alacsony áron kínálta képeit, sőt néha el is ajándékozta őket a cél érdekében.
